Blog Archives
Ferenc pápa – A gyengédség és a szeretet forradalma
Megválasztása óta Ferenc pápa a világ érdeklődésének középpontjában áll. Magyar nyelven is tucatnyi könyv jelent meg már róla, többségük azonban megreked az életrajzi adatoknál. Walter Kasper könyve azt a teológiai hátteret tárja fel, amely meghatározza a pápa gondolatvilágát. Mindkettőjük meghatározó üzenete Isten irgalmasságának teológiája, Szent II. János Pál nyomdokain járva. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy Ferenc pápa a következő esztendőt az irgalmasság rendkívüli szentévének nyilvánította.
Dokumentumok a magyarországi antiszemitizmus történetéből
„Kiskunfélegyházán 1920. június 2-án az éjjeli órákban Vannai László, „Hertelendi” főhadnagy vezetésével Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály bandája lefegyverezte az úgynevezett „sárga ház” őrségét, így az ott letartóztatásban lévő kommunisták védtelen prédáik lettek. Ezen az éjszakán végeztek Iványi Sándorral, Mártonffy Ernővel, Héderi Antallal, Némedi Varga Sándorral. A gyilkosok kegyetlenségét jellemzi az a tény, hogy Iványi Sándor torkát átvágták; ő azonban életben maradt, és Kecskemétre való szállítása után jegyzőkönyvbe tudta mondani a történteket.”
METALOGICON – KÖZÉPKORI KER.IRÓK 4. –
(Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Adamik Tamás.) Salisburyi Jánost a szakirodalomban régtől fogva úgy értékelik, mint korának legolvasottabb tudósát, mint humanistát, aki kétszáz évvel megelőzte korát. E művében hitet tett a sokoldalú képzettséget adó, filozófiai alapon nyugvó humanista oktatási rendszer mellett, amelyet a görögöknél Platón és Arisztotelész, a rómaiaknál pedig Cicero és Quintilianus képviselt; ugyanakkor Arisztotelész logikai műveire terelte a közvélemény figyelmét. A mű az érett skolasztika előkészítőjének tekinthető.
Reformáció kincsei I. A Magyarországi Evangélikus Egyház
A Magyarországi Evangélikus Egyház
A hit választása
Hans Joas 1948-ban született Münchenben. Korunk egyik legismertebb társadalomtudósa, könyvei és tanulmányai főleg német és angol nyelven jelentek meg.Hans Joas a globális világ összefüggésében jelentkező vallási folyamatokat és a kereszténység várható jövőbeli fejlődését vizsgálja könyvében. Bírálja azt a vélekedést, hogy a modernizálódás szükségképpen együtt jár a szekularizálódással, vagyis a vallás kivonulásával a nyilvánosság színtereiről. Konkrét szociológiai tények segítségével mutatja be, hogy ez az állítás megalapozatlan és egyoldalú. Másrészt viszont arra mutat rá, hogy az emberi erkölcsösségnek nem csak vallási gyökerű motivációi vannak, vagyis a vallás visszaszorulása nem egyenértékű az erkölcs visszaszorulásával. A kereszténység helyzetének megítéléséhez azt a tényt választja alapul, hogy a modern társadalmakban megnőtt a választási lehetőségek száma, s ezzel együtt a hit melletti döntés is csupán az egyik formája az egyéni élet megszervezésének.Részletesen elemzi a szekularizálódás folyamatát, a modernizálódásról alkotott különböző felfogásokat, vizsgálja a vallás nyilvános szerepének alakulását, a vallás és az erőszak viszonyát, s felvázolja, hogy az ezredforduló után kibontakozó tudományos és társadalmi folyamatok tükrében a keresztény egyházaknak hogyan lehetne megszervezniük életüket. Árnyalt és kritikus elemzései olyan gondolkodókat is megszólaltatnak, akik eddig kevésbé ismertek Magyarországon.