nem javul a világ, csak okosabb lesz, önzőbb és színtelenebb”Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek” a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba”, ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.Kitört a háború. Pál gróf tartalékos huszár főhadnagyként bevonult. Kezdetben a frontvonal mögött, később az első vonalban szolgált.Ilona sok más arisztokrata fiatalasszonnyal együtt jelentkezett a Vöröskeresztbe. Nagy szerepe volt abban, hogy a szanitécek mellett nők is teljesíthettek frontszolgálatot. Megpróbált hivatalosan a férje frontszakaszára kerülni, de az olasz hadszíntérre irányították. Eközben érte a hír, hogy Pál 1915 júniusában az oroszokkal vívott ütközetben elesett.A napló Andrássy Ilona beszámolója a hadikórházakban szerzett tapasztalatairól, a magyarok kezdeti háborús lelkesedését követő egyre súlyosabb csalódásáról, kiábrándulásáról, céltalanságáról. Vallomás szerelemről és hazáról.A kötet alapjául szolgáló kéziratos hagyaték 1971-ben került elő a dénesfai Cziráky-kastélyon végzett tatarozási munkálatok során egy befalazott rekeszből. A leveleket, feljegyzéseket, fényképeket tartalmazó anyagot a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi.