Blog Archives
Explicationes explicationum – Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György életművében
Jelen kötet a kora újkori Erdély intellektuális világába invitálja az olvasót Enyedi György 1590-es években keletkezett műveit elemezve. Az Erdélyi UnitáriusEgyház püspöki tisztét betöltő Enyedi írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük milyen innovatív módon kezelte a felekezeti beágyazottsággal kapcsolatos elméleti problémákat. A radikális protestantizmus szellemében fogant életmű három tudományterületet érint: a Szentírás briliáns egzegetikai vizsgálataa filozófia és a klasszika-filológia segédtanaira támaszkodik. Héliodórosz és Plutarkhosz, Aiszkhülosz és Szophoklész bizánci kommentárirodalma, a filozófusZabarella és Cesalpino vagy a humanista Szentírás-értelmezés jelölik ki azokat a szellemi vonatkoztatási pontokat, amelyek mentén Enyedi számára az egységes, kulturális öndefiníció lehetségessé vált.Enyedi „meghaladta korát”, egzegetikai eredményeit száz évvel halála után kezdték értékelni a felvilágosult bibliai hermeneutika vezető németalföldi alakjai. Az erdélyi felekezeti problémákat felhelyezte Európa szellemi irányzatainak térképére, Kolozsvár és Pádua egy világ részét képezték. Simon József a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense, fő kutatási területei a skolasztikus, a reneszánsz és a kora modern filozófiatörténet, valamint a régi magyar filozófia története.
A LÉLEK ÉS A MÁSIK – JAN PATOCKA ÉS A FENOMENOLÓGIA
A humánum lényegéhez tartozik, hogy az ember úgy érzi: a végesség elégtelen a számára. A lélek és a másik: örök párharc két résztvevője. Jákob és az angyal, a rokon és az idegen küzdelme.
Ferenc pápa-legendárium
Ez a könyv provokáció…”A provokáció tényét bibliai idézettel is alá kívánom támasztani. Tekintettel arra, hogy a könyv a római pápáról szól, a perdöntő bibliai mondatot mindenekelőtt latin nyelven idézem: „…et consideremus invicem in provocationem caritatis et bonorum operum.” Magyar fordításban: „Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre provokáljuk (buzdítsuk).” (Zsid 10,24)Kétségtelen, hogy ezen a ponton mind az újszövetségi levél szerzője, mind a magát Isten bohócának nevező Kamarás István Jézus tanítványaként ír. Mert az igazán nagy provokátor a Názáreti volt. Nem csupán azzal, hogy szombaton gyógyított, hogy megannyi álszentségükkel szembesítette a farizeusokat, vagy hogy felborogatta a templomi árusok asztalait, hanem leginkább azzal, hogy – és ahogy! – szeretett.Erről a jézusi szeretetről szól a szerző is, akinek görbe tükre keresetlen őszinteséggel mutatja meg egyházaink és társadalmunk mai állapotát.Budapest, 2015 reformáció ünnepén (egy másik nagy provokációra is emlékezve)FABINY TAMÁS püspök
Labouré Katalin élete
Ez a hiteles korabeli dokumentumok alapján megírt könyv Labouré Szent Katalinnak, az Irgalmas Nővérek rendje szentjének és a Csodás Érem látnokának és elterjesztőjének – egyszerűségében is rendkívüli – életéről szól. A szentek életét mindig „izgalmassá” teszi az a kívülállók számára nehezen felfogható kontraszt, amely a megélt természetfeletti tapasztalatok „szem nem látta, fül nem hallotta” rendkívülisége és mindennapi életük szürkesége között feszül. Különösen áll ez Labouré Szent Katalinra, akinek élete – kívülről nézve – maga az egyszerűség. Az evangélium szellemét ismerő keresztény számára természetesen ez az egyszerűség egyáltalán nem véletlen; sokkal inkább „üzenet”. „Istennek tervei vannak veled” – szólítja meg az egyszerű burgundiai parasztlányt álmában Páli Szent Vince. E szavakkal a szívében indul el a megszentelt élet útján Labouré Katalin (1806-1876), aki Irgalmas Nővérként már a novicíátus kezdetétől számos jelenésben részesül. Különlegesen mély kapcsolat fűzi a Szűzanyához, aki a Csodás Érem készítésére kéri a jámbor leányt, mely azóta oly sok lelket vezetett közelebb Szűz Mária szeretetéhez. Míg forradalmak, járványok zűrzavara sújtja a 19. századi Franciaországot, Párizs külvárosában egy menhely munkatársaként szolgálja Urát a szegény és beteg emberekben Katalin, aki alázata és egyszerűsége által lett szentté.
Marcel önmagáról – Válogatás a filozófus vallomásaiból
Gabriel Marcel is a francia gondolkodók ama irányához tartozik, akiknél a filozófiai gondolkodás egyedüli forrása saját belső tapasztalatuk, és gondolkodásukat állandóan ez a forrás táplálja. Marcel eme belső tapasztalatát és egész filozófiai keresését a vallási kérdés polarizálja, már kora ifjúságától kezdve, de főleg megtérése (1929) után. A transzcendens, az abszolút Te keresése és megtalálása a Homo Viator állandó nyugtalanságának és reménykedésének mozgatója. Igen sokatmondó, hogy tervezett (de soha be nem fejezett) doktori értekezésének mottójául Szentviktori Hugó ágostoni csengésű szavait választotta: „Istenhez emelkedni annyi, mint betérni önmagunkba; de ez nem elég: önmagunk mélyén még sajár magunkat is túl kell szárnyalnunk …”
A Heidelbergi Káté -Revideált, egységes fordítás
450 éve jelent meg első ízben a Heidelbergi Káté.A Generális Konvent Elnöksége megbízásából a kilenc egyházkerület egy-egy teológusa alkotta bizottság közös munkával elkészítette a káté új fordítását a Magyar Református Egyház 2009. május 22-én született új egysége jegyében. Isten iránti hálával adjuk a gyülekezeteink, egyháztagjaink és minden érdeklődő kezébe ezt a hitvallást.A káté évszázadokon át segített abban, hogy az egymást váltó nemzedékek és az egymástól földrajzilag távol élő gyülekezetek egységes fogalmakkal, egyező szavakkal fejezzék ki a református keresztyén egyház hitének igazságait. Bízunk abban, hogy az új magyar nyelvű változat is betölti majd ezt a hivatását.
„Uram, akit szeretsz, beteg…”
A naponkénti beteglátogatások tapasztalataiból született kis füzet anyagát református kórházlelkészek írták és gyűjtötték. Azzal a hittel és vággyal adjuk kézbe, hogy minél több betegágy mellé eljusson az Áldott Orvos gyógyító szeretetének eszközeként
MEGÚJULT LENDÜLETTEL – A szatmári jezsuiták története
Számomra, mai jezsuitának megerősítő olvasni a szatmári jezsuita szolgálat kalandos történetét. És ez többet jelent, mint csupán tisztelni a történelmet: hivatásunk lényegéhez tartozik, hogy figyelünk a hívószavakra, az idők jeleire. Igen, ahogy régen, úgy az elmúlt években is a helyi püspök fontosnak tartotta, hogy a jezsuiták jelen legyenek az egyházmegyében. Számunkra pedig fontos volt, hogy a helyi egyházat szolgáljuk abban, amire szükség van.A ma számára is fontos üzenet a szatmári jezsuiták helyi működésében az ott élő nemzetiségek közötti béketeremtés szándéka és a törekvés az együttműködésükre. Hinni akarunk a jövőben, hogy az értékek ápolása, felmutatása nem lehet hiába, és hogy az érték érték, és a kiengesztelődés szolgálata is érték, mely megerősít bennünket – emberileg, lélekben és közösségileg egyaránt. Ajánlom e kötetet mindenkinek, aki hiszi, hogy lehet tanulni a történelemből, ha nyitott szívvel Isten hívását keressük benne.P. Forrai Tamás Gergely SJprovinciális
Bevezetés a pszichoanalízisbe
1932-ben jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916-1917 telénSigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikuskezelésről „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában”, ahogyan ő maga jellemezte módszerét.Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva apszichoanalitikus teórián és gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományoslégkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált.A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk:ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.
Szörnyek könyve
Szörnyek riogatnak a filmekben, a rajzfilmekben, és persze a könyvekben is. Azt hinnénk, új keletű divat ez, pedig dehogy. A szörnyek egyidősek az emberiséggel. Mi találtuk ki őket. Minden kultúrának saját hiedelemvilága van, istenekkel, hősökkel, démonokkal és szörnyekkel. A legváltozatosabb formájú és lelkületű szörnyek népesítik be a görög mitológiát, de ott tanyáznak az egyiptomiban, a germánban vagy akár az aztékban is. A Móra kiadó Regék és mondák sorozatához illeszkedő Szörnyek könyve ókori falfestményeket és mozaikokat idéző rajzaival most a görög hitvilág ismert és kevésbé ismert szörnyeit kelti életre. Az olvasó a képeken megidézett szörnyek mitológiai rokonságáról és „viselt dolgairól” is olvashat. Felbukkan a rémisztő, három fejű Kerberosz, a félelmetes Szkülla és Kharübdisz, de megjelennek a jóakaratú, vagy legalábbis kevésbé gonosz lények is: Kheirón, az istenek gyermekeinek nevelője, a hamvaiból újjáéledő főnix vagy az istenek szárnyas paripája, Pegaszosz. Az izgalmas mitológiai történetek és rajzok egészen bizonyosan felkeltik a 8-10 éves korosztály érdeklődését a görög történelem és hitvilág iránt.