Blog Archives
„Mely igen jó az Úristen dicsérni!”
Új és régi templomlátogatóknak is segít eligazodni ez a könyv. A református liturgia elemeinek a megismerése nem pusztán az ismereteket bővíti, hanem hozzásegít ahhoz, hogy az istentiszteletek látogatása valóban mélyebb hitélmény lehessen.
Szabadság, felelősség és az élet vége
John Martin Fischer a kortárs amerikai filozófia jeles alakja, akinek gondolkodói beállítódása röviden az analitikus egzisztencializmus egyik változataként írható le. Kötetünk alapja a párhuzamosan készült német kiadás, amely Fischer fő témáiról szóló esszégyűjtemény. Célunk, hogy a magyar közönség számára hozzáférhetővé tegyük egy olyan mai amerikai filozófus gondolatvilágának központi elemeit, amelyben az európai tradíciók időszerű kérdésfeltevései összekapcsolódnak a tengerentúli analitikus szellemiség vitáival. Ám Fischer írásaiban a legösszetettebb elemző helyzet sem homályosítja el azt a meggyőződést, hogy a filozófia végső soron a normál életről szól. Nem elvont tézis számára, hogy mi, emberek mint személyek autonóm, önmeghatározó módon létezünk és cselekszünk. A szabadság mindenekelőtt önkifejezés, a felelősség magunkra vétele; a cselekvő alanynak magatartása kezdeményezőjének kell lennie, hogy morálisan felelős legyen. Fischer érveinek pontossága, a kifejtés árnyaltsága és a finom önirónia további indok amellett, hogy a magyar olvasó megismerkedjen a jelenkori filozófiai diszkussziók ezen változatával.John Martin Fischer a magyar kötetet apai nagyapja, Fischer Márton emlékére ajánlja, aki Auschwitzban vesztette életét.
Szabadság
„Olyan ez, mintha egyetlen életünk során több életünk is lehetne, mintha egymás után több életet élhetnénk és több halált halhatnánk, ami nemcsak roppant erőt, hanem egyúttal valami csodálatos elengedést is feltételez; korábbi, aktuális és jövőbeli énjeinket és életeinket olyan távolról és olyan szabadon figyeljük, egy derűs visszatekintés vagy akár nosztalgia jegyében, mintha egy üvegfal mögül szemlélnénk különös, érthetetlen, idegen életeket, mintha a síron túlról emlékeznénk vissza homályosan egykorvolt önmagunkra.”Cseke Ákos (1976) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Korábbi kötetei: A tisztaság könyve (2009), A távol közelében (2011), A középkor és az esztétika (2011), Mennyi boldogságot bír el az ember? (2014), Igaz szó, igaz élet. A kései Foucault és az igazság története (2015).
Az egyetemes szív szava
Ebben a szemet, lelket gyönyörködtető könyvben egy olyan élő mester szívbéli és autentikus útmutatásait olvashatjuk, aki Tibet és Nepál mellett Magyarországot is otthonának tekinti, sőt, ideje nagy részét itt és a környékbeli országokban tölti. Tanpai Rinpocse rendszeres tanításokat ad, hosszabb elvonulásokat tart, melyek során tanítványait a legmagasabb szintű tapasztaláshoz, a tudat tiszta természetének felismeréséhez segíti.A színes fotókkal illusztrált könyv tanításai mind élőszóban hangzottak el az elmúlt pár évben különböző helyszíneken. A Mester megmutatja, hogyan győzzük le a bennünk lévő „szörnyeteget”, ami nem más, mint a hat negatív érzelem. Bevezet a gondolatok természetébe, magyarázza a Szív szútrát, amely feltárja minden dolog végső ürességtermészetét. Megismerkedhetünk a feltétlen szeretet kifejlesztésének leggyakorlatiasabb módszerével, a tűzszertartással, bekukkanthatunk abba a családias hangulatú terembe, ahol a Mester a tanítványaival való kapcsolatáról beszél, feltárja előttünk, hogyan figyeljük a tudatunkat, az abban megjelenő gondolatokat, érzelmeket. Autentikus tanítást ad Buddha életéről, megvilágosodásának mibenlétéről és megtudhatjuk azt is, hogyan gyakoroljunk, hogy elérjük az egyetemes megszabadulást.
A spirituális turista
„A spirituális útkeresés, bármit is jelentsen – és különböző embereknek ezerféle dolgot jelent -, a huszadik század végének domináns jelenségévé vált… Mindez a modern élet középpontjában lévő spirituális vákuumra adott válasz, kiéhezettség arra, hogy értelemmel ruházzuk fel az életünket, vágyódás a misztérium és a transzcendencia után.” – írja az előszóban. Három kontinenst átívelő utazásai során személyesen keresi fel korunk néhány nevezetes központját, és sok-sok érdekes beszélgetést folytat nemcsak a tanítókkal, hanem a hozzá hasonló útkeresőkkel is.
Bűnök és erények a Bibliában
Iránytűre van szükségünk, amely az ősrégi emberi kételyek mellett korunk új kérdéseire is választ ad. A biztos irányt a Biblia mutatja meg. A Bűnök és erények a Bibliában című kiadvány 555 idézete így válik értékvesztett világunk mindennapjainak iránytűjévé. A Biblia bűnnek nevezi a tiltott cselekedeteket és a helytelen viselkedési formákat. Ezzel megmutatja a kerülendő tetteket és felhív a jó megtételére. A jótéteményeket és az ezek megtételéhez szükséges képességeket hagyományosan erénynek nevezzük. Korunk emberének akkor lesz nyugodt, kiegyensúlyozott élete, ha a benne szunnyadó erényeket felhasználva jót tesz, cselekvően bizonyítja, hogy a bűnt nem csak elkerüli, hanem erényeivel is él. Gyűjteményünkben először a Biblia bűnre vonatkozó gondolatai, majd az erényes élettel összefüggő szentírási szövegek kerülnek közlésre. Így az idézetekben szó esik a hét főbűnről – kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, harag, torkosság, jóra való restség – és a Tízparancsolatról. Az erények kapcsán találkozhatunk az isteni erények ? hit, remény, szeretet ? és a sarkalatos erények ? igazságosság, mértékletesség, erősség-bátorság, bölcsesség ? mellett a tág értelemben vett erényekkel – pl.: szelídség, türelem, szegénység, vendégszeretet, tisztaság – is. Az idézetek mellett feltüntetett szentírási helyek lehetővé teszik az adott szöveg fellapozását és tágabb környezetben való tanulmányozását