Karácsonyra lehet lélekben, hitben is készülni. Aki elindul ezen az úton, vegye kézbe ezt a könyvet, és olvasson el mindennap egy bibliai igét, áhítatot. Fekete Ágnes írásai nem hagyják, hogy sematikus, megszokott gondolatokkal, közhelyekkel a lelkünkben közelítsük meg Jézus születésének ünnepét, hanem arra indítanak, hogy a szeretet, a várakozás, az idő mélységeiről elgondolkodjunk, és Isten jelenlétének fényében lássuk az ünnepet.

A szeretet és együttérzés magunknak és másoknak is hasznos. Ha szeretettel fordulunk másokhoz, elménk és szívünk megnyílik a békességre. A békesség tágabb közösségünkre való kiterjesztésével egységet, harmóniát és együttműködést teremthetünk magunk körül. A békesség további kiterjesztése a nemzetekre, majd a világra kölcsönös bizalmat, megbecsülést, őszinte kommunikációt, végül sikeres összefogást eredményez a világ problémáinak megoldása érdekében. Minden lehetséges, ha megtanuljuk, hogyan terjesszük ki szeretetünket.E megvilágító erejű és tanulságos kézikönyvben őszentsége, a Dalai Láma – a Nobel-békedíj tulajdonosa – ésszerű mindennapi irányelveket ad arra vonatkozólag, hogyan alakíthatjuk át önközpontú energiánkat kifelé irányuló együttérzéssé. A tibeti kolostorokban több mint ezer évvel ezelőtt meghonosodott gyakorlatokból és eljárásokból merítve bemutat egy hét lépésből álló, önmagát irányító programot, amelynek segítségével szívünket és tudatunkat megnyithatjuk a korlátlan szeretet megtapasztalása felé, amely minden kapcsolatot átformál az életünkben – s egyre közelebb vezet a bölcsességhez és a megvilágosodáshoz.

„Néhányan tudni szeretnék, hogy miért választottam a Ferenc nevet. Számomra Assisi Szent Ferenc a szegénység és a béke embere, aki szereti és védelmezi a teremtett világot.” Assisi Szent Ferenc nevének felvételével Ferenc pápa magasra tette a mércét saját pápasága számára. A rendalapító szent öröksége lélegzetelállító hagyatéka az isteni szeretetnek és az együttérzésre, örömre és békére való emberi képességnek.Megválasztása óta a pápa nap mint nap tesz azért, hogy méltó legyen a választott nevére. Mind személyes tulajdonságaiban, mind szavaival és tetteivel, továbbá ezek hatásával továbbviszi a szent örökségét, ápolja a ferences hagyományt, ugyanakkor a modern világ minden történésére reflektálni igyekszik. Mindemellett képes egyszerre megvalósítani az egyszerű, szerény életmódot és azt az életvitelt, amely egy globális vezető sajátja, akinek népszerűsége és befolyása egyaránt világméretű.Ferenc pápa mély lelkisége, és az a képessége, amellyel kifejti Isten mélységes szeretetét az emberiség iránt, sokakat ihletett már meg. Alicia von Stamwitz kitűnő munkával oly módon rendszerezte a pápa üzeneteit, hogy a kötet reményeink szerint nemcsak az imádságra és az elmélkedésre vágyó olvasók, hanem a nem hívők szívéhez is utat talál. A gyűjtemény, melyet Assisi Szent Ferenc, a pápa példaképe ihletett, segíthet a mai ember számára az Evangélium újrafelfedezésében.

A szent helyek tisztelete a hagyományos népi kereszténység egyik legősibb megnyilvánulási formája, de a harmadik évezred új zarándokai is töretlen szenvedéllyel és áhítattal járják be a világot keresztülszelő ezernyi utat. Elérik a legtávolibb országokat is, megmászhatatlannak tűnő hegycsúcsokra kapaszkodnak fel, ismeretlen földeken vágnak át, szinte járhatatlan helyekre jutnak el. A zarándok nem csupán Istent és a szentséget keresi: elsősorban önmagát akarja újra megtalálni. Ez a fajta spirituális keresés ősidők óta foglalkoztatja és lelkesíti az emberiséget. Az utazás érinti a kereszténység legszentebb helyeit, Olaszországtól Európa többi részéig, a Közel-Kelettől Afrikáig, Indiától Amerikáig. A szent helyek az emberiség több évszázados útjának nyomait őrzik. Jelentőségük legfőképp a belőlük sugárzó mély, erőteljes vallásos szellemben rejlik. A kegyelem misztikus légköre tölti be ezeket a tereket, ahol a szellemi világ a földi világgal találkozik, s az ember egy magasabb dimenzióval léphet kapcsolatba. Hívők milliói számára még ma is fontos spirituális jelentést hordoznak, de magukkal ragadják a nem hívőket is, vagy azokat, akik csupán e helyek kulturális-művészeti örökségét csodálják. Ezeken a vidékeken érthetjük meg igazán az isteni üzenet mély miszticizmusát, a zarándokhelyek felfedezéséhez vezető út pedig varázslatos élményt nyújt. A lélek kalandja ez, a léleké, amely átkel időn és téren, mítoszok és legendák között bolyong a történelem és a hagyomány, a természet és a művészet tájain, egyfajta spirituális dimenziót keresve. Ez a dimenzió pedig annak a közösségi hitnek a kifejeződése, amely mélyen gyökerezik a kereszténységben magukra ismerő népek kultúrájában.

Az új fordítású Biblia legújabb, revideált szövegű kiadása elegáns és tartós, különlegesen kezelt vászonkötésben, színes térképekkel. Könyvtárral felérő könyv, amely megváltoztatta, és mind a mai napig megváltoztatja a világot. A Biblia nemcsak az emberiség történetét foglalja össze a teremtéstől az új teremtésig ívelő hatalmas elbeszélésben, de megtalálhatjuk benne a válaszokat a legfontosabb kérdéseinkre is: Miért élünk? Honnan jövünk? Hová tartunk? Van-e élet a halál után?

„The personality of the poet may enfold us as disciples, or it may cause the revolts and deliberate misreadings chronicled in Bloom’s The Anxiety of Influence, but in any case it is inescapable. In the linguistic context, the boundary disappears between creation and criticism, because every act of reading is a recreating of the text. The text is a focus for a community, and there can be no definitive criticism, even as a goal, because no one critic is all the others. In the aesthetic (or whatever) context, we are dominated by the double meaning in the word ‘invention’, which is both something we make up ourselves, subjectively, and something we find in the external. All we can say is that an invention that works must have some roots in the world external to the inventor. So we invent our text, in a mood of Leibnitzian optimism that the words being used in it are the best of all possible words”, writes Northrop Frye (1912-1991), who remains one of the most quoted scholarly authors of the twentieth century, and who addressed a wide range of cultural, social and religious issues far beyond what is traditionally called literature. Prompted by the 2012 Budapest conference „Frye 100: A Danubian Perspective”, the studies in this volume by disciples and admirers, critics and detached readers provide a faithful picture of the state of international Frygian criticism, including a „Danubian perspective” and of how Hungarian criticism has come to methodically apply Frye’s concepts to Hungarian literature.