Blog Archives
Képes Biblia
Anne de Graaf a Biblia legszebb és legismertebb történeteit meséli el időrendi sorrendben. A történetek lényegüket tekintve egyeznek az eredeti tartalommal, és biblikusan hitelesek. A közérthető, olvasmányos stílus és az élethű illusztrációk elsősorban a fiatalabb olvasókhoz hozzák közelebb a Szentírást, de a kötetet bátran ajánljuk minden korosztálynak.
A Ka´rpa´t-medencei ciga´nyság és a keresztye´n egyha´zak kapcsolatának forrásai (1567-1953)
A Kárpát-medencei cigány népesség korai történetét kutatva a szerzők legtöbbjének figyelmét hagyományosan elkerülni látszik a különböző egykori cigány csoportok, kisközösségek és a térség történelmi egyházai közötti érintkezések problémaköre. A témát övező kutatói érdektelenség, illetve hallgatás annak fényében különösen érdekes, hogy számos, elsődlegesen is az utóbbi száz-százötven évben nyomtatásban megjelent forrásközlés, forrásfeldolgozás, valamint szórványközlések, szórványadatok sora, illetve mindezeken túlmenően további nem kevés tanulmány is tartalmaz a Kárpát-medence területén élt cigányok és a keresztyén egyházak, vallási közösségek közös történetére, kapcsolataik jellegére vonatkozó, szakszerű feldolgozásra méltó adatokat, már a tizenhatodik századtól kezdődően. Olyan adatokat, amelyek szakszerű értelmezéssel nem egyszerűen társadalom- vagy kultúrtörténeti érdekességeket jelentenének, hanem kifejezetten értékes ismeretekkel gazdagíthatnák mind az egyházaink történetére vonatkozó, mind pedig a cigány népesség történetét és egykori helyzetét illető ismereteinket. Az eredetileg oktatási háttéranyagnak szánt szöveggyűjtemény elsődleges célja a hazai cigány népesség és a történelmi egyházak közös történetére irányuló további kutatások ösztönzése.
Jog az Egyház hagyományában és életében
Az Egyház fegyelmi rendje szorosan összetartozik Isten népének misztériumával. Az elsőkeresztény nemzedékek felfogásában a hitbeli tanításnak, az erkölcsi cselekvésnek, a litur-gikus ünneplésnek és a szervezett közösségi életnek egyetlen szabályrendszere volt: azapostoli hagyomány. A későbbi századok során a hit és a fegyelem szabályai fokozatosanelkülönültek, bár teljesen soha nem szakadtak el egymástól. Az Egyház nem érezte úgy,hogy alapítójával és az ő tanításából származó fegyelmi eszménnyel szemben teljesen füg-getlen lett volna, és szabad elhatározásból bármilyen tartalmú törvényekkel tetszése szerintalakíthatná a maga szervezetét és működését. Ebből a logikából érthető, hogy az egyház-jogi szabályozás egyedi kérdések megoldásán keresztül jutott el olyan általános elvekhez,amelyek apostoli örökségének követelményeit a változó korok különböző helyzeteihezalkalmazták. A kötet tanulmányai egyrészt az egyházjogi hagyomány történeti dimenziójátkívánják bemutatni, másrészt a mai egyházi élet konkrét kérdéseire keresik a jogi válaszokat.
Régiók, határok, identitások. (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben
A magyar filozófiai hagyomány helyét újragondoló írások élén álló bevezető tanulmány a nemzeti filozófia fogalmát taglalja, azt a magyar sajátságot a középpontba állítva, hogy a program nálunk először a hazai bölcseleti hagyomány nemzeti keretek között való elbeszélését tűzte ki célul, a másutt jellemzőbb jövővíziók helyett; majd mindezek után fölvázolja a kelet-közép-európai összehasonlító filozófiatörténet művelésének tervét. Az első tanulmányblokk a nemzeti filozófia mibenlétét problematizálja összehasonlító vizsgálatokkal, Kelet-Közép-Európa fogalmának történeti alakulására is reflektálva. A második tanulmányfüzér a nemzeti filozófia megjelenése előtti hazai filozófiai hagyományokat taglalja, szerzők és művek határhelyzeteit bemutatva, kezdve a kora újkori vitáktól a filozófia és az irodalom felvilágosodás kori viszonyán keresztül egészen a filozófiai nyilvánosság szerkezetének a Kant-vita során és a reformkorban történt megváltozásáig. Az ezt követő, legnagyobb terjedelmű fejezet a magyar filozófiai hagyománynak a nemzeti filozófia fogalmának érvényessége utáni korszakáról tartalmaz esettanulmányokat, azzal az igénnyel, hogy szerzőik újraértelmezzék az egyes magyar filozófiai irányzatok helyét a térségben és Európában a pozitivizmustól az újidealizmuson és a neotomizmuson keresztül egészen a korai fenomenológiáig, kitérve a kor természettudományával való kölcsönhatásra is. Az utolsó tanulmányblokk írásai variációkat nyújtanak a magyar filozófiai hagyomány egyes elemeinek második világháború utáni sorsára a diktatúra, az emigráció és a rendszerváltás körülményei között.