Blog Archives
Ferenc pápaEvangelii Gaudium – Az Evangélium örömeAz evangélium hirdetéséril a mai világban
Ferenc pápa elsi, önállóan írt apostoli buzdításának megjelenését világszerte nagy érdeklidés elizte meg nem csak a keresztények, a nem hívik körében is, hiszen a vatikáni reformok, valamint a hétköznapi emberek számára is oly lelkesíti, szívhez szóló nyilatkozatai és cselekedetei sokak érdeklidését felkeltették. Az evangélium öröme kezdető megnyilatkozásának magyar nyelvő kiadását a pápa szavaival mutatjuk be: Meghívok minden keresztényt – éljen bárhol és bármilyen helyzetben -, hogy még ma újítsa meg személyes találkozását Jézus Krisztussal, vagy legalábbis döntsön úgy: engedi, hogy i találkozzon vele, hogy mindennap szünet nélkül keresi it. Nincs olyan ok, amiért valaki azt gondolhatná, hogy ez a meghívás nem neki szól, mert „senki nincs kizárva abból az örömbil, melyet az Úr hozott”. Aki kockáztat, azt az Úr nem csapja be, és ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, hogy i már tárt karokkal várja érkezését. Úgy határoztam, hogy itt javasolok néhány olyan irányt, amelyek az egész Egyházban bátoríthatják és segíthetik tájékozódásában a lelkesedéssel és dinamizmussal teljes új evangelizációs korszakot. Ennek alapján úgy döntöttem, hogy a következi kérdésekkel foglalkozom bivebben:
Életiskola az élettel való mesteri bánásmódhoz
Hogy mi a kozmikus tudat, azt csak egy olyan embertől tudhatjuk meg, aki abban él – ő Gabriella, Isten prófétanője és követe a mai korra, aki az isteni bölcsesség áramlatából számtalan szellemi tanóra alkalmával megadta az alapvető szellemi tudást, illetve sokrétű segítséget és útmutatást életutunkra.
Metafizikai napló
Gabriel Marcel (1889-1973) neve, ?lozó?ai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozó?ai főműve, a Meta?zikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.E napló külön érdekessége, hogy benne az alapvető egzisztencialista gondolatok nemzetközi hatásoktól (elsősorban Kierkegaardétól és Husserlétől) függetlenül születnek meg. Már az 1914. január elsejével kezdődő Első részben fel?gyelhetünk a ?lozófus elvont gondolkodással vívott küzdelmére, melynek során saját bevallása szerint a korábban Henri Bergsontól elsajátított ?lozó?ai módszerek voltak a leginkább segítségére. A Második rész azután (a Függelékkel együtt) mind átfogóbb és elmélyültebb megértéséről tanúskodik a ?lozó?ai lételmélet, vagyis az ontológia azon sajátosságának, hogy az általa fontosnak tartott és elemzett kategóriák nem pusztán csak logikai fogalmak, hanem sokkal inkább – miként Marxnál olvassuk – „a meghatározott lét formái, létezés meghatározások”. Persze, mint minden egzisztencialista ontológia, így a Marcelé is kiemelt helyet biztosít e kategóriák között a szubjektivitás kategóriájának, melynek sokoldalú és részletes kidolgozásával a szerző végül is (csakúgy, mint másfél évtizeddel később Jean-Paul Sartre A lét és a semmi végén) egy etika küszöbére érkezik el.
Mání és a fény vallása – A manicheizmus forrásai
Egy világvallás születése, tetszhalála és feltámadása. A Keleti források sorozat legújabb, páratlan kultúrtörténeti és tudományos értéket képviselő kötetében a manicheizmus eredeti görög, ujgur, kínai, arab, szír, közép-perzsa, latin és kopt forrásainak fordítása és Simon Róbert tanulmánya olvasható. A szövegeket fordította, kommentálta és jegyzetekkel ellátta: Déri Balázs, Hasznos Andrea, Kara György, Kósa Gábor, Simon Róbert és Simonné Pesthy Monika.
A BIBLIA – Gustvave Doré illusztrációival
„Ez a nagyszabású, különleges mű Károli Gáspár fordításában eleveníti fel a Biblia leghíresebb történeteit, Gustave Doré egész oldalas grafikáival kísérve. A világhírű francia festő a világirodalom számos remekét illusztrálta, ám közülük is kiemelkedik ez a kötet, mely 233 kiemelkedő alkotást tartalmaz.Hosszabb leírás:Károlyi Gáspár és Gustave Doré bibliájaDoré a katolikus Biblia szövegét illusztrálta, benne az újabb protestáns fordításokból hiányzó ószövetségi apokrif könyvekkel. A mostani kiadás a revízió előtti utolsó Károlyi-Bibliát veszi alapul a képekhez tartozó szövegrészek közlésekor, amelyből viszont hiányoznak az apokrif könyvek. Károlyi Gáspár annak idején lefordította ezeket, és utoljára az 1704-es kasseli (valójában Nürnbergben megjelent) Bibliában, valamint annak száz évvel későbbi, újraszedett változatában benne is vannak, az innen vett idézetek tehát 1704-esek.Ajánljuk újra a Doré-Bibliát gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.”
Kegyelem és bűn szőttese – Ferenc Pápa az élet kérdéseiről
Még nem volt olyan pápa, akiről néhány év alatt ennyi könyv jelent meg magyarul. A Helikon Kiadó miért gyarapítja ezek számát? Ez az első Ferenc pápa füves könyv, mely a Szentatya pápává választása óta elhangzott szövegeiből készült, és ez az első, ami nem importált, amit magyar szerkesztő állított össze a magyar lélek sajátosságait szem előtt tartva. Hogyan vélekedik a Katolikus Egyház csúcsvezetője, a világ plébánosa, akit nem mellesleg az amerikai Time magazin és a francia Le Monde is az Év emberének választott, kétkedésről és hitről, boldogságról és félelemről, életről, halálról, isteniről és emberiről? Aki gyengéd és irgalmas az elveszettekhez, akik keresik az igaz utat, viszont nem bánik kesztyűs kézzel a megélhetési-, a kirakatkeresztényekkel, és aki önmagát sem kíméli. Aki együttérzést és tiszteletet sugároz azok felé is, akik másként látják a világot, viszont nem hirdet mást, mint amit a kétezer éves egyház tanít.Ebben a kötetben a válogatás első része található, a következőben többek között az önismeretről, a kommunikációról, a családról, korunk kihívásairól, nehézségeiről, háborúról és békéről összegyűjtött gondolatokat olvashatjuk, melyek iránymutatóak lehetnek az „értékek mai sivatagában” hívőknek és az egyháztól távol levőknek egyaránt.A kötetet összeállította és szerkesztette: Karikó Éva
Jöjjön el a Királyságod!
A JÖJJÖN EL A KIRÁLYSÁGOD egybeépíti az evangélista égő szívét a közbenjáró túlcsorduló szívével. Ez a könyv nem egy íróasztalról vagy egy egyetemi auditóriumból származik, hanem a poros földeken zajló aratás munkásainak élmezőnyéből, ahol életek és lelkek forognak kockán; ahol az ima nem luxus, hanem a túlélés eszköze.Ez a könyv az elsőtől az utolsó betűig lendületes, kijózanító, prófétikus kihívás Isten népe felé: a történelem e legsürgetőbb órájában válaszolnunk kell a közbenjárásra szóló felhívásra.
Bhagavad Gítá avagy a harcos kaszt Testamentuma. I-IV könyv
„Ne engedj a haragnak,onnan támad a zavar,a düh démonja,a bosszú érdes csókja.Sose fogadd el,hogy az indulatmámora lehúzzon asötét pokolba.”(…)*A Bhagavad Gítá a Mahábhárata című indiai eposz része, a védikus irodalom egyik alapműve. Jelentősége Indiában hasonlatos az Újszövetségéhez. Mindenki olvassa, forgatja, erőt merít szavaiból. A költemény 18 könyvből és 700 versszakból áll. A Bhagavad Gítá a harcos kaszt Testamentuma volt. Krisna nem a tűzhely mellett, hamuban sült pogácsák eszegetése közben, hanem a harcmezőn, egy öldöklő csata kellős közepén részesítette szellemi beavatásban Ardzsunt.”Jelen írás a Bhagavad Gítá első négy könyve. Az első könyv negyvenhat, a második könyv hetvenkettő, a harmadik könyv negyvenhárom, míg a negyedik könyv negyvenkettő rövid versből áll. A jobb megértés érdekében mind a kétszázhárom verset három nyolcsoros japán versformával értelmeztem. Az első versszak egy haiku és egy waka, a második versszak egy fordított waka és egy haiku, míg a harmadik versszak ismét egy haiku és egy waka összevonásából jött létre. A három egyenként nyolcsoros versszakot egy háromsoros haikuval zártam le. Forrásanyagként elsősorban Baktay Ervin fordítását használtam, de minden egyes versszak értelmezése előtt elolvastam a magyarul megjelent többi fordítást is, a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokkal. Az egyes versszakok kifejtésénél ugyan segítségemre voltak a hivatalos magyarázatok, de ezeknél is többet segítettek: Sri Ramana Maharsi, Szvámi H.V.L. Púndzsa, Szvámi Ráma, Szvámi Vivékánanda, Szögyal Rinpocse, Kalu Rinpocse, Csögyam Trungpa, Rabindranath Tagore, Lin-csi apát, Julius Evola, René Guénon, Paul Brunton, Frithjof Schuon, Bede Griffiths, Baktay Ervin és Hamvas Béla írásai. Írás közben arra törekedtem, hogy a 21. század embere egy-egy versszakon képes legyen elmélyülni, és e szellemi élmény hatására kilépjen néhány pillanatra, percre, órára az elme gépiesen zakatoló fogságából. Aztán a csendben megpihenjen, talán egy kicsit mosolyogjon is önmagán, megérezve a lélek és a szív időtlenségét, megélve a létezés értelmetlenségét az istenien örök értelemben.A Bhagavad Gítá értelmezése nem tudományos munka, nem is teológiai okfejtés, vagy filozofikus elmélkedés, annak ellenére sem, hogy található benne teológia is, filozófia is, hanem egy költemény. Minden versszak értelmezésénél meghagytam a költő szabadságát, mely a szív és az ész, a képzelet és a logika között mindig a szívet és a képzeletet választotta. Így annyira szabad komolyan venni ezt a munkát, amennyire egy költő belső képeinek és intellektusának összemosódó kitárulkozását komolyan lehet venni.”
A spirituális közvetítő
A Károli Gáspár református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Vallástudományi Társaság 2013. május 21-22-én konferenciát rendezett A spirituális közvetítő címmel a KRE BTK Reviczky utcai épületében, Budapesten. Jelen kötet a konferencia válogatott, szerkesztett anyagát tartalmazza. „Spirituális közvetítő”-n itt mindenekelőtt olyan közvetítőket értünk, akik egyfelől az emberi közösség, a hívők, az egyház, másfelől Isten, illetve a természetfeletti, transzcendens szféra között közvetítenek vagy járnak közben vallási vagy lelkiségi céllal. A „spirituális közvetítő” ebben az értelemben tehát igen tág vallástudományi fogalom. Kötetünk célja a fogalmat értékítéletek nélkül, valláselméleti, vallásfenomenológiai céllal vizsgálni, gyakorlati megjelenéseit alkalmazásait a vallásantropológia (vallásetnológia) és a valláslélektan tág, interdiszciplináris teréből meríteni, s az értelmezői attitűdök sokféleségén keresztül láttatni. A tanulmányok tartalmilag három nagy kérdéskört fednek le, amelyek könyvünket fejezetekre tagolják: 1. vallástörténet; 2. vallásetnológia; 3. vallásantropológia és valláslélektan.Reméljük, hogy minden, vallástudományi ránt érdeklődő olvasónk haszonnal forgatja majd e kötet lapjait.