Blog Archives
A MEGTÁMADOTT HIT
Romano Guardini – a XX. század egyik legismertebb és legnagyobb teológusa – prófétai, korának és a jövőnek utat mutató egyéniség volt. Itt bemutatott tanulmányai a hit legfontosabb kérdéseire irányítják az olvasó figyelmét. A témákat filozófiai nézőpontból, de a mindennapi élettel való szoros kapcsolatukat hangsúlyozva vizsgálja. Szerinte a mai ember elveszítette lényeglátó képességét, és viselkedésében általá-ban kulturális hatások döntenek: szociológiai összefüggések, divathullámok, propaganda stb. Egyre kevésbé tud egyedül állni a saját elképzelésével, meggyőződése mindinkább gyöngül. Nem alaptalanul beszélnek ma a hűtlenség és árulás századáról.
Aquinói Szent Tamás Summája
Egy lelkes tanítvány, Ferrarai Szilveszter (Sylvester Ferrariensis) „minden időnek való” embernek nevezte Tamás mestert. Csak a jövő a megmondhatója, vajon a Summa „minden idők” könyve-e, de több mint hét évszázadot már átívelt. A tanítványok erőt nem kímélve kutatták mesterük gondolkodását – be kell vallani, változó sikerrel -, és igyekeztek azt koruk problémáival ütköztetni. Csak csodálni lehet, hogy Tamás gondolkodása epigonok nemzedékeivel szemben ilyen remekül helytállt, ugyanakkor korunkban számos jele van annak, hogy gondolkodása még most is élő.
Aporiák próbatétele
Az Aporiák próbatétele tizenkét tanulmánya a jelenkori filozófiai viták tizenkét alapproblémáját mutatja be: a filozófia mint teória és mint performativitás kérdésétől ember és természet viszonyának kérdésén át a társadalmi tervezés és a totális állam aporiáin keresztül egészen a tolerancia és másság elvi és gyakorlati határainak kitapogatásáig. Maga a címbéli kifejezés, pontosabban az általa megjelölt törekvés, illetve az ennek révén előidézett gondolati és egzisztenciális tapasztalat Jacques Derrida filozófiai tevékenységének központi eleme. Bár a szövegek közül kettő tárgyalja kifejezetten a dekonstrukció filozófiáját, a dekonstruktív éthosz mindegyik írást áthatja. Áthatja, hiszen, Derrida önértelmezése szerint, a dekonstrukció nem filozófia, nem tudomány, nem módszer, nem doktrína, nem is mechanikusan alkalmazható értelmezői vagy kritikai eljárás, hanem egy különös készenlétre épülő attitűd manifesztációja.Aporia, ez a filozófia ősi rétegéből ránk hagyományozódott szó valójában a filozofálás eredendő tapasztalatát nevezi meg: a határaira kifuttatott gondolkodás elakadásának, egy helyben toporgásának a tapasztalatát, amely a könyv filozófus hőseinek mindegyikét elérte előbb vagy utóbb, köztük Nietzschét és Heidegger, Husserlt és Mannheim Károlyt, Vajda Mihályt és Jacques Derridát.Kicsák Lóránt a XIX. és XX. századi német és francia filozófia kutatója, az Egri Eszterházy Károly Főiskola docense. Jacques Derrida műveiből készült fordításai (Az idő adománya, 2013; Bitangok, 2015; Törvényerő, 2016) a francia filozófus egyik legértőbb magyar tolmácsolójává tették. Kutatási területén belül az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott a performativitás elmélete és Michel Foucault filozófiai életműve.
A KERESZTYÉN HIT
A könyv a keresztyén hit alapelveit foglalja össze, tömör, könnyen érthető magyarázatokkal. Azt próbálja bemutatni, hogy miben hisznek a keresztyének – a világ legnagyobb vallási közössége -, mire támaszkodik a keresztyén hit, hogyan fejlődött, változott a keresztyén vallás és közösség az évszázadok során, és hol van a helye a modern világban és a mai egyházban.
A könyv segítséget nyújthat a keresztyén hívő embernek hite elmélyítésében, a nem keresztyéneknek a keresztyén hit, a különböző keresztyén tanok és a róluk folytatott viták megértésében. Alapvetően azonban azt szeretné világossá tenni, hogy a keresztyén hit alapja a Biblia.
PÁL APOSTOL
Ebben a kis ismeretterjesztő füzetben rövid és közérthető módon megismerhetjük Pál apostol életét és tevékenységét.
Taiki IV-V – Táltos utak-Időnyomon
Újabb tapasztalatok az ősi tudatosság működéséről. Egyszerű, hatékony módszerek, amelyek a ráhangolás gyakorlása következtében válnak bárki számára elérhetővé. Ősi titkok tárulnak fel, ahogy a dogmák letisztulnak, a gátak megszűnnek. A táltos utak jelenben is járhatóak. Az eredeti tudás nincs könyvben, nem vésték kőbe sem, és nem másolja mások tudását. A tudás nem köthető stílusokhoz, vallásokhoz, vagy hatalmi elvekhez. Az eredeti tudás maga a tiszta forrás, ami mindenki számára elérhető, és alkalmazható. Aki képes ráhangolódni, az könnyedén alkalmazni is tudja. A tudás egységes. Egyaránt energia, információ, védelem, és gyógyító erő. Elérésének feltétele a tudatosság. Félelemtől, gátaktól, dogmáktól mentes megvilágosodott tudat képes létezni a középpontban, és képes árasztani a tiszta fényenergiát. Ez egyáltalán nem misztikus dolog, nem kiválasztottság kérdése, hanem mindenki által elérhető természetes forrás.
A remény ablaka
JÓKAI ANNA (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. -) Kossuth-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – történelem szakos tanári diplomát szerzett, és tanított 1961-től 1970-ig. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg. 1974-től – közéleti tevékenysége mellett – csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok, a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Jelen vannak műveiben az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek egyaránt. * KOZMA IMRE (Győrzámoly, 1940. június 4. -) római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója. 1954-ben felvették a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba, ahol 1958-ban érettségizett. Ezután az esztergomi papi szemináriumon tanult teológiát. 1963-ban szentelték pappá. Kápláni, lelkészi szolgálata után Zugligetben létrehozta az ifjúsági és családpasztorációt, valamint első jótékonysági akcióit is itt szervezte meg. 1989-ben Kozma atya vezetésével jött létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A szolgálat azóta kiterjedt országos hálózattal rendelkezik és az ország egyik legnagyobb segélyszervezetének számít. * „A remény ablaka” a Manréza-füzetek „beszélgető” sorozat legújabb, 12. tagja. Az írónő ezúttal a reményről folytat mélyreható eszmecserét Kozma Imre atyával együtt. A kötet központi témája a remény. Remény az élet teljes területén: ebből adódóan számtalan, a mai, gondolkodó embert érintő kérdésről esik szó.
A szív arisztokratikus szokásai
Salamon János válogatott filozófiai írásai a jelen távlatából vetnek számot a klasszikus liberalizmus kérdéseivel. Polemikus és eredeti megállapításokat tartalmazó kötete méltán tarthat igényt az olvasók figyelmére.
Isten és a valóság – Teológiai kisesszék
A kötetben szereplő rövid esszék egyrészt a kereszténység egyéni elsajátításából, a ma lépten-nyomon spiritualitásnak nevezett jelenségből próbálnak megvilágítani valamit, másrészt az elmúlt néhány évtizedben jelentős vitákat kiváltó teológiai kérdéseknek erednek a nyomába, végül pedig a kereszténység mai konkrét formájának egyes problémáit világítják meg, az újabb teológiai gondolkodásformáktól kezdve a nagy vallásokkal kialakítható keresztény viszonyon át a kereszténységet érő bírálatokig. A szövegek mögött az a meggyőződés húzódik, hogy nem tesz jót a kereszténységnek, ha túl könnyedén magától értetődőnek tekint olyan dolgokat, amelyek korántsem azok. Abban ugyanis, hogy gyakran oly érdektelennek tűnik mindaz, amit a kereszténység elmond, valószínűleg nem kis szerepet játszik, hogy sokszor körültekintés nélkül hangzanak el állítások a nevében.