inek fényében vizsgálják, éspedig elsősorban az eltömegesedés és az eltömegesedett viszonyok között kialakuló és átalakuló művészet és kultúra sajátosságaira összpontosítva. E változásokat a tömegkultúra vagy a populáris kultúra kategóriáival is megragadhatjuk, s ezek megjelenése a huszadik századi művészet és kultúra egyik alapvető, talán a legalapvetőbb vonása. A szerzők közül egyesek a tömegkultúra pozitív fogalmát képviselték, mások kritikus képet rajzoltak a populáris kultúráról, megint mások a békés egymás mellett létezés álláspontját fogalmazták meg. A kötet tanulmányai az eltömegesedett viszonyok között kialakuló és átalakuló kultúrát és művészetet, tehát jelenünk kultúráját és művészetét kívánja elemezni, s ennél fogva a különböző területeken kutató, ismert és elismert szerzők révén törekszik tartalmas, interdiszciplinárisan komplex képet nyújtanak magas kultúra és a populáris kultúra összefüggéseiről.

A jó élet módja a középkori misztikus lelkiségi irodalom Clairvaux-i Szent Bernát egyik gyöngyszeme. Az eredeti latin nyelvű szöveg, a Liber de modo bene vivendi az 1100-as években készült. A mű a lelki élet ápolására becses útmutatókat foglal magában. Európában széles körben elterjedt, számos nemzeti nyelvre lefordították. Magyar nyelven a nyelvemlékeink közül is kiemelkedő, vaskos Érsekújvári kódexben maradt ránk az eredeti latin nyelvű mű 73 fejezetéből 34 fejezet. A jelen kiadás alapjául a Szent István Társulat által 1943-ban kiadott kötet szolgált. Az 1943-as, kis alakú kiadást Vargha Damján György (1873-1956) cisztercita irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja rendezte sajtó alá, és adta közre korának helyesírásához igazítva. Kiadásunkban megtartottuk a korábbi kiadás szakszerű, a 16. századi veretes magyar szöveg olvasásában és értelmezésében való tájékozódást segítő jegyzettárát. A jó élet módja 34 fejezetéből néhány a halandó ember Istennel való kapcsolatáról szól. A legtöbb azonban olyan életviteli tanácsokat tartalmaz, amelyek útmutatóul szolgálnak a hétköznapokban. (Néhány fejezetcím: Béke­tűrésről, Szenvedésről, Szegénységről, Szomorúságról, Hazugságról, Irigységről.) E fejezetek gondolatai értékvesztett korunk emberének is utat mutatnak belső, lelki küzdelmeiben. Az évszázados bölcsességek eligazítást nyújtanak napjaink konfliktusokkal terhelt társas kapcsolatainak megoldásához is.