Blog Archives
Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből – A kereszténység kritikai apológiája
René Girard a jelentős francia filozófus és irodalomtörténész tudományos és oktatói pályája jórészt az Egyesült Államokhoz köthető, ahol több neves egyetemen is tanított. 2005 óta a Francia Akadémia tagja. E könyvében a kereszténység kritikai apológiáját nem teológiai alapokon, hanem racionális bizonyítások útján írja meg. Valójában a zsidó-keresztény vallási tradíció rendkívül eredeti antropológiáját tárja az olvasó elé, magáévá téve Simone Weil egyik gondolatát, miszerint az Evangéliumok mindenekelőtt egy „emberelméletet”, egy antropológiát tartalmaznak, és csak ez után tekintendők „Istenelméletnek”, teológiának.
János nevében – Kereszténység és homoszexualitás: integrációs kísérletek
A kereszténység és a homoszexualitás mind egyéni, mind csoportidentitásként a mai világban egyértelműen egymás esküdt ellenségeinek tűnnek. Vajon feloldható-e valaha az „esküdt ellenség” státusz? A keresztény és a meleg identitás integrációjának kérdését vizsgálja a neves cseh irodalmár (egyébként, ahogy vallja: maga is hívő katolikus és meleg)- számos eredeti, szakmai és műfaji tekintetben is igen különböző, nyomtatásban vagy a világhálón megjelent szöveg értelmezésén keresztül.
Mi egy ember a végtelenben? Pascal-értelmezések
Mi egy ember a végtelenben? A modern kor gondolkodói közül Pascal teszi fel elsőként e kérdést, és meglehetősen pesszimista választ ad rá: a végtelen világegyetemhez viszonyítva a véges ember, egész történelmével és kultúrájával együtt, nem több a semminél. Hogyan egyeztethető össze ez a válasz a Gondolatok ama törekvésével, hogy a keresztény vallás igazságát védelmébe vegye? E kötet tanulmányai összességében erre a problémára kínálnak megoldást. Az itt olvasható írások a pascali gondolkodás legfontosabb és legizgalmasabb területeinek, a megismerés elméletének, az antropológiának és a vallásfilozófiának a központi kérdéseit elemezik. Ennek során tárul fel Pascal sajátos igazságfelfogása, amely összhangot teremt a pascali gondolkodás ellentmondásosnak tűnő részei között. Az igazságnak e Nietzschét megelőlegező perspektivikus értelmezése Pascalt kortárs gondolkodóvá avatja.
A JÁTSZÓ EMBER
Gyakorolta ön már az eutrapélia erényét? – teszi fel a kérdést a szerző. Többségünk még csak nem is hallott erről a szóról, esetleg azok, akik ismerik Arisztotelészi Etikáját. Szent Pál például, vagy az egyházatyák lealacsonyító értelemben használták. Ám ez az ősi tanítás Aquinói Szent Tamás révén beáramlott a keresztény etikába, mint a középút erénye, amely szerint a mosoly, a nevetés, a vidámság, a játék is erény, illendő határok között. A keresztény hagyományban búvópatakként jelenlévő játékmisztikát járja körül a szerző e kötetben, mert úgy véli, manapság újra időszerű, hogy átgondoljuk: nem minden ördögi a kultúránkban, és igyekezzünk megvalósítani a vidám-komolyan játszó ember szép leleményességét.
Párbeszéd Istennel.Imakönyv katolikus híveknek
Harmadik évtizede népszerű imakönyv, amelyen nemzedékek nőttel fel. Az imádságok mellett hittani ismeretek és énekek segítik a lelki elmélyülést. Újraszedett kiadásunkat Török József professzor szerkesztette át. Bordó műbőr kötésben.
Az örömhír
Bármely bibliai könyv tanulmányozásakor a legjobb módszer az, ha az olvasót rávezetjük az önálló igekutatásra. Ha szorgalmas és kitartó, hamarosan mindent meg fog érteni, ami feltárul előtte. Többet tanulunk úgy egy embertől, ha beszélünk vele, mintha csak valaki beszélne róla. Kezdjük a galáciai levéllel, és a levél hadd beszéljen önmagáért. Ha figyelmesen olvassuk Pál apostol galáciabeliekhez írott levelét, sok újat fedezhetünk fel, már ismert igék is új megvilágításba kerülnek, és minden összefüggést megérthetünk.
VIDETE PAULUM – NÉZZÉTEK PÁLT
Ez a könyv Szent Pálról azért készült el, hogy figyelmünk továbbra se forduljon el a népek apostolától és ezután is gyakran nézzünk Pálra, vagy ahogy Szent Ágoston szólít fel minket: „Videte Paulum!” Nézzétek Pált! Figyeljetek Pálra! Ma ismét apostoli módon kell hirdetni az evangéliumot egy összetett világban. Mintha hasonló lenne a mai kor a kétezer évvel ezelőtti állapotokhoz. Újra szükség van a tiszta tanításra és a jó lelkiismeretre, a közösségre és az egymás iránti őszinte szeretetre.
Amikor a Menny meghódítja a Földet
Az emberiségnek kétségbeejtő szüksége van arra, amit minden újjászületett hívő ember magában hordoz – Jézus természetfeletti erejére. Túl sokáig úgy gondolkodtunk Isten Királyságáról, mint ami egyszer majd eljön, és nem úgy láttuk, mint valóságot, amely minden hívőben jelen van. Bill Johnson pásztor arra buzdítja a keresztényeket, hogy találják meg identitásukat, mint Szent Szellemmel betöltött nép, amely képes Isten Királyságát úgy felszabadítani a Földön, ahogyan az a Mennyben megvalósul. Ezt az identitást olyan élet jellemzi, ahol a természetfeletti a természetes, és a csodák nem kivételek, hanem a hétköznapi élet részei. Az „Amikor a Menny meghódítja a Földet” különleges, tizedik évfordulós kiadása most egy negyvennapos, tanulmányozásra szánt mellékletet is tartalmaz, amely megmutatja: – Hogyan értsd meg identitásod a menny polgáraként? – Hogyan gyakorold a hatalmadat Isten gyermekeként? Ragadd meg az örökségedet – a csoda a normális keresztény életed részévé válik! Készülj fel a természetfeletti élet élményére – hiszen Isten hívott el!
Az erény mestersége – David Hume morálfilozófiájának két olvasata
David Hume morálfilozófiai gondolatainak kritikai vizsgálata arra törekszik, hogy összeegyeztesse az egymásnak sok esetben ellentmondó elemeket, feltárva ezáltal azok valódi értelmét. A legtöbb kihívással az olyan kijelentések küzdenek, mint az értelem gyakorlati szerepének vélt vagy valós tagadása, valamint az erények mesterséges voltának tételezése. Az egymással versengő értelmezések vagy arra törekszenek, hogy kimutassák az ellentmondás, amelyet felfedezni vélünk valójában csupán látszólagos, vagy épp ellenkezőleg, elismerik az írások ellentmondásos természetét és amellett érvelnek, hogy a lehetséges értelmezések közül csak az egyik egyeztethető össze Hume valódi mondanivalójával. Néhány elszigetelt esetben pedig azt hangsúlyozzák, hogy bizonyos kérdések megválaszolása épp a fogalmazásbeli nehézségek következményeképpen lehetetlen. Ezen stratégiákkal ellentétben a szerző azt javasolja, az egyes problémákat új megközelítésből, az Értekezés az emberi természetről valamint a Tanulmány az erkölcs alapelveiről című írások összehasonlító elemzésén keresztül vizsgáljuk. Az erkölcsi Tanulmány hagyományosan kevesebb érdeklődésre tart számot, dacára annak, hogy Hume önnön értékelése alapján, ez az írás fejezi ki legtökéletesebben álláspontját. Az erkölcsi Tanulmány valamint az Értekezés ilyes vizsgálata nem kizárólag azt teszi lehetővé, hogy az egyes vitatott kérdésekben állást foglaljunk, pontosabb képet kapva Hume elméletéről, de Hume saját értékelése az erkölcsi Tanulmányt illetően is argumentálhatóvá válik.
Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába II.
Kocsis Imre újszövetségi introdukciójának második kötete az apotoli leveleket, a Jelenések könyvét, valamint az első keresztény századokban keletkezett apokrif iratokat elemti. Munkája során a modern biblikus kutatás maradandó eredményeit és ösztönző meglátásait vette alapul, ám a még nem teljesen letisztult, vitatott kérdésekben is igyekszik állást foglalni, meghagyva a lehetőséget, hogy az olvasók szabadon mérlegelhessék az egyes álláspontokat, érveket.