Ha a fi­lo­zó­fia tör­té­ne­tét egy ra­ci­o­ná­lis vi­lág­kép örö­kös új­ra­raj­zo­lá­sa­ként ér­tel­mez­zük, akkor azt is fel­té­te­lez­zük, hogy a vi­lá­got gon­do­la­ti úton csak­is kép­ze­lő­erő­vel re­konst­ru­ál­hat­juk. Ezért a cím. A fi­lo­zó­fi­át magát pedig min­dig egy meg­ha­tá­ro­zott kor ke­re­tei kö­zött gya­ko­rol­ták, így a gon­dol­ko­dók saját koruk, saját kö­ze­gé­ben fel­tett kér­dé­se­i­re vá­la­szol­tak. Tehát min­den kor­szak nyoma ott van – a fi­lo­zó­fu­sok által köz­ve­tí­tet­ten – az épp ak­tu­á­lis vi­lág­ké­pün­kön is. Egy-egy gon­dol­ko­dó ko­rá­nak sa­já­tos­sá­ga­it épp olyan köz­vet­le­nül ta­pasz­tal­ta meg, aho­gyan a kor le­ve­gő­jét lé­le­gez­te be. Mond­hat­juk min­den fi­lo­zó­fia képet raj­zolt saját ko­rá­ról. Ezért az a kü­lö­nös és gaz­dag kép­anyag, amely a szer­zők mon­dan­dó­ját il­luszt­rál­ja és pa­ra­dox módon még a je­len­ben való el­iga­zo­dást is se­gí­ti.

A világszerte nagy sikert aratott könyv második része nem okoz csalódást a folytatást régóta váróknak. A pápa ott folytatja Jézus életének elbeszélését, ahol teológusként abbahagyta: Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról elmélkedve, Jézus nyomában járva emberségét és istenségét tárja elénk. Arra is buzdítja könyvében a világ hatalmasait, hogy törekedjenek az igazság újra felfedezésére. Az ember korlátozott képességekkel rendelkezik: feltárta saját genetikai kódját, amely a teremtés csodálatos matematikai rendjében lehetővé teszi számára, hogy érzékelje Istent, de még nem fedezte fel „igazi valóságát” és „valódi életcélját”. Könyvében erre a felfedezésre hív bennünket a Szentatya közérthetően, az első kötetnél is erőteljesebb és érdekfeszítőbb módon.

Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval beszélget Heidl GyörgyAmit az Újszövetség a földi életről mond, az megfellebbezhetetlen irányt adó bölcsesség.
„… Csupán két helyen fenyeget. Az egyik az, amikor Jézus példaként állítja a gyermekeket, és azt mondja, hogy aki megbotránkoztatja őket, annak jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakába és bedobnák a tengerbe. A másik hely az Apostolok Cselekedeteiben olvasható, Szafira és Ananiás története. Ugyan eladták vagyonukat, hogy segítsék a szegényeket, de visszatartottak egy részt, és azt nem vallották be. Azon nyomban meghalnak. A kereszténység, abban a formában, ahogyan most gyakoroljuk, nagyon távol áll attól, amit az Evangéliumokban hirdettek, és amit az első keresztények megvalósítottak.”Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató vall a hit akarásáról, a gondviselés működéséről, nemzeti összetartozásról és hagyományokról, valamint kultusz-miniszterségének tapasztalatairól.

Bár a világ népességének összességéhez mérten a magát izraelitának valló emberek száma nem kimagasló, a judaizmus történelmi és aktuális jelentősége oly nagy, hogy méltán megilleti a világvallás cím. A judaizmus alapjai és vallási gyakorlata ennek ellenére szinte ismeretlennek számít. Mi rejlik valójában a „Könyv vallása” mögött? Melyek a judaizmus alappillérjei, etikája, erkölcsei és szokásai, milyenek az ünnepei? Melyek a zsidók legfontosabb írásai, hogyan alakult ki misztikája?
Miképpen tudta a judaizmus az idők során megőrizni hagyományait, és milyen a jövőről alkotott képe? Erre ad választ Világvallások sorozatunk Judaizmus című kötete.

A szerző, aki maga is buddhista szerzetes és számos alapvető elméleti munka és szútrafordítás megalkotója, e művében a buddhista szellemi gyakorlatrendszer vázát és irányelvét képező nemes nyolcrétű ösvényt – a buddhista szemléletmódot, erkölcsiséget és meditációs utakat mutatja be. Tárgyalási módja alapos és mélyre látó, stílusa mégis világos és közérthető: hiánypótló, misztifikációtól mentes munka a Buddha-Dharma alaptanításainak tanulmányozásához. Bhikkhu Bódhi átdolgozásának valamint Pressing Lajos értő lektori és szerkesztői munkájának köszönhetően egy teljesen megújult szöveget vehet kezébe az 1993-as kiadást ismerő nagyérdemű olvasó.

Az Ísá-upanisad az egyik legrövidebb upanisad, egyben az egyik legmélyebb jelentésű is. A védikus hagyomány más jelentős szövegeihez hasonlóan a személyes és társadalmi fejlődés szempontjából is szerves egészként és átfogóan kezeli a spiritualitást, a pszichológiát, az ismeretelméletet és a gyakorlati útmutatást. Nemcsak a kozmikus és személyes tudatosság, az illúzió és a valóság, tudatlanság és tudás mibenlétét magyarázza el, hanem a spiritualitás gyakorlati alkalmazásával és az „utolsó utunkra” való felkészüléssel is foglalkozik. Szvámí Ráma magyarázatából megérthetjük, hogy az élet spirituális és gyakorlati oldalának szükségszerűen összeegyeztethetőnek kell lennie. Mivel az Ísá-upanisad az ősi hagyomány filozófiai és költői szóképeit használja, a nyugati ember számára helyenként nehezen érthető, Szvámí Ráma azonban csodálatosan rávilágít a műben foglalt mélységes meglátásokra.