Blog Archives
Isten Tízparancsolata, a Miatyánk
Ekönyvben is megvásárolhatóAbd-ru-shin e könyvében a Tízparancsolat és a Miatyánk mély, szellemi értékeire mutat rá a Teremtésről való átfogó tudást felhasználva, és ezzel a régi kinyilatkoztatásokat újra élővé teszi.
A GYÓGYITÓ SZERZETES
Pio szerzetessel az Isten belső hanggal beszélt.Az ő cselekedetein keresztül tudom bemutatni az Istennel beszélő emberek világát, melyről az emberek keveset vagy semmit sem tudnak.
Himnuszok
A latin nyelvű himnuszköltészet első nagy művelője Szent Ambrus milánói püspök volt. A századok során a költemények többszöri revízión estek át, ennek következtében eredeti szépségük sokszor elhomályosult. A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformját követően Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci apátság tudós tanára az eredeti alkotások formahűségét követve készítette el himnuszfordításait. A teológiai tartalomkeresés és vallásos élmény kifejezése mellett lelkesíteni akar és gyönyörködtetni, hogy az egyházi költészet legősibb gyöngyszemei az olvasók lelkében is himnuszokat fakasszon.
A világosság fiai II.
Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a „profán” közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi „testvérek” (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az „útról”, a „titokról”. Utóbbi írások némileg betekintést nyújtanak a szabadkőművesség mai helykeresésébe is. Az utolsó fejezet a társaság iránt netalán komolyabban érdeklődők számára fogalmaz meg általános gondolatokat arról, miként vélekedik a szabadkőművesség a családról, a türelemről, a testvériségről, mi a társaság viszonya valláshoz, politikához, és hogyan lehet csatlakozni. A néhány adattal záródó, szabadkőműves jelképekkel illusztrált, szép kiadvány minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlható.
SZABADSÁG-EGYENLŐSÉG-NEMZETISÉG
A nemzeti kisebbségek problémája az angolszász politikai filozófiában „Ha a kultúra fogalmának zavaros használatától eltekintünk, ha adottnak és evidensnek vesszük a kultúra fogalmának jelentéstartalmát, akkor a multikulturalizmus definíciója is egyszerűvé válik: a multikulturalizmus az így vagy úgy értett kultúra elismerését, az így vagy úgy értett identitásnak a nevében megfogalmazott követelések befogadását szorgalmazó ideológia. Amennyiben a politikai filozófia viszonyulni kíván a multikulturalizmus ideológiai követeléseihez, akkor mindösszesen arra kell választ találnia, hogy a különböző társadalmi vagy kulturális csoportok által megfogalmazott követelések miként emelhetők be a liberális demokrácia intézményes szerkezetébe, képviseleti és jogszolgáltatási rendszerébe.”
Bugár István: Szabadság, szeretet, személy
Monográfia-sorozatunk most megjelenő kötete részben folytatása a kiadónknál korábban megjelent, a szerző által is jegyzett Sors és szabadság című forrásgyűjteménynek. A jelen kötet címében szereplő három fogalom, „hívószó” keletkezését és formálódását járja körül a szerző a korai kereszténység idején. A szabadság eszmetörténeti tárgyalása kiegészül a „személy” fogalmával. Különösen tanulságos, ahogyan a görög egyházatyák a személyt a közösség felől értelmezik. Széttöredezett individualista korunkban is meg kell látnunk, hogy a személyt, mielőtt még szabadságáról beszélhetnénk, a szeretetnek kell létrehoznia – s ez a kötet harmadik egységének tárgya.
HIT – KAPCSOLAT – ISTEN EMBERI VALÓSÁGÁRÓL
A könyvünkben olvasható gondolatok „a hit alapjairól” azokhoz is szólnak, akik távolságtartó érdeklődéssel akarnak foglalkozni a keresztyénség gyökereivel, és azokhoz is, akik még világosabban szeretnék megismerni saját hitük és személyes hittapasztalataik gondolati alapjait. Legyen szó akár Isten „emberi valóságáról”, akár az Isten elrejtettsége miatti szenvedésről, akár Krisztus jelenlétéről személyes életünkben vagy Isten „Lélek-jelenlétéről” az emberi kapcsolatokban és a közösségek életében, a hit maga mindig életigenlő és felszabadító kapcsolatként jelenik meg. (Részlet az Előszóból) Dr. Hans-Joachim Eckstein (Köln, 1950) korábban a Heidelbergi, 2001 óta a Tübingeni Egyetem újszövetséges professzora. Számos evangéliumi írás népszerű szerzője.
Szüzesség
A szűzi és napfényesen áttetsző élet elsősorban nem saját erőfeszítésünk eredménye, hanem Isten ajándéka. Krisztus húsvétjából forrásozik, s minden keresztény hívő közös kincse. A megszentelt szüzességben élők arra kaptak meghívást, hogy az egyházban mindenki számára ennek jelévé és tanújává váljanak. A mai társadalmi környezetben a tisztaság megélése leginkább az egyén feladata, aki nem támaszkodhat másra, mint erős személyes meggyőződéseire, melyek istenkapcsolatából, imádságából és Isten igéjéből táplálkoznak. E könyvecske ilyen erős meggyőződések megszületését kívánja elősegíteni.
Szövegek, képek, kultúrák
A szerzőt a Szatmár megyei Kaplonyban és a Kolozs megyei Füzesmikolán a vallásos életnek a szakrális művészetekkel is kapcsolatban álló kérdésköre foglalkoztatta. Kiindulópontként Kaplonyban a plébánia eseményeit rögzítő Historia Domus, Füzesmikolán egy kegyképpel kapcsolatos mirákulumkönyv szolgált.
Jeruzsálem prófétái
Romániában van egy meglehetősen elterjedt szokás: március havában a gyerekek és a nők ún. marcisort kapnak ajándékba szeretteiktől, mely egy ruhára tűzhető, különféle anyagokból készített apró, növényi, állati vagy képzeletbeli figura, jellegzetessége a ráfűzött fehér és piros cérnaszálból sodort pántlika. Cristi Ardelean román kritikus ehhez a pántlikához hasonlítja a regény szerkezetét: ahogy a fehér és vérpiros cérnaszál, úgy fonódik egybe a két főszereplő, Doru és Jeruzsálem története, s erre az összefonódásra egy szenvedélyes és melankolikus világ épül föl. Doru, a középkorú, a társadalom perifériáján élő férfi munkanélküliként, vagy alulfizetett, értelmetlen munkákat végző munkásként tengeti életét Bukarestben, a Forradalom utáni időkben, melyet az Egyetem téri tüntetések, a posztkommunista, pénzéhes, korrupt hatalmat támogató bányászmozgalmak, a vadkapitalizmus mohó akciói tesznek zavarossá. Jeruzsálem, egy hegyi faluban szinte vadként fölnövő gyermek, akit sokadmagával román emigránsok csempésznek Nyugatra, kihasználva a Vasfüggöny leomlása utáni geopolitikai helyzetet Frankfurtba és Párizsba „hurcolják” őket, hogy ott öreg, perverz pedofilok martalékává váljanak. A kisfiú különös nevét alkoholista apjától kapta, aki a zsoltárok végidőket idéző sorait mormolva bizarr, ám a regény lapjain egyre inkább beteljesülő próféciákat mond az utolsó idők kegyetlen napjairól. A regény érdekessége, hogy minél inkább naturalizmusba csap át eredendő realista stílusa, annál mélyebb transzcendentális, apokaliptikus dimenziókat nyer: a fel-felvillanó bibliai tónus, a kicsapongások minden képzeletet felülmúló, perverz naturalizmusa az elkerülhetetlen isteni büntetés küszöbén álló világot mutatják be. „Soha a történelem során nem idézett elő az ember több halált és szenvedést a felebarátja számára, mint ebben a százévnyi időszakban: két világháború, holokauszt, Gulag, hidegháború, terrorizmus, globalizáció, az egyén kontroll alatt tartása és ultrahatékony eszközökkel való manipulálása. Mindezek voltaképp antikrisztusi eszközök. Úgy tűnik, valóban az Apokalipszis idejét éljük.” – mondta az író, Radu Aldulescu a magyar olvasóknak szánt interjújában. (Nagyvilág, 2012/12.)