Blog Archives
Hitemről
A Kossuth-díjas író hit-könyvecskéje önvallomás. Persze, rendes írónak minden műve az, de ennek gondolatai kilépnek a szokásos rejtőzködésből. Fölbukkannak hajdani, néven nevezett barátok, szellemi társak és persze a család. Régi és új gondolatok olykor forrongó, máskor nyugodt menete vonul előttünk mintegy hetven esztendőn át, benne a sebesen változó kor nyugtalanul kavargó külvilága és a lélek benső tájai, ahol a tapasztalat, tapasztalat… Ki-ki összehasonlíthatja a maga lélekútjain megélttel. Misztikai irodalmunk páratlan darabja e kötet.
Nős papok? – Harminc égető kérdés a cölibátusról
Szinte az egész keresztény Nyugaton jelen lévő növekvő paphiány, a papságot elhagyó, házasságot kötő papok és a szexuális visszaélések által kirobbant botrányok ismét aktuálissá tették a kérdést, nem kellene-e az Egyháznak feladnia a papjai számára kötelező cölibátust. A kötet válaszol a cölibátussal szembeni leggyakoribb és leg-kritikusabb ellenvetésekre.
II. János Pál pápa közelében
XVI. Benedek emeritus pápa exkluzív interjújával!Ez a rendkívüli kötet azok elbeszélésein keresztül mutatja be Karol Wojtylát – az embert, a lelkipásztort és pápát -, akik szolgálták, akik a közvetlen környezetét adták, akik segítették az Egyház és a világ történelmének alakításában. A meginterjúvolt személyek Karol Wojtylával való kapcsolatukról beszélnek olykor még a pápasága előtti időkről: örömben és szenvedésben, kétségek között és biztonságban, egészségben és betegségben. Elsőként az emeritus pápa, XVI. Benedek visszaemlékezését, majd II. János Pál pápa közvetlen munkatársainak interjúit olvashatjuk, de megszólalnak barátai és sokan azok közül, akik kísérői, közvetlen tanúi voltak életének. A huszonkét interjúban (Stanislaw Dziwisz, Angelo Sodano, Camillo Ruini stb.) sok eddig ismeretlen történetet és esetet olvashatunk, a személyes vallomások által lehetőségünk nyílik arra, hogy mi is megismerjük azt a nagy szívet, mellyel Karol Wojtyla szerette Istent és az emberiséget. – See more at: http://szitkonyvek.hu/termek/3457#sthash.7OjBLRkt.dpuf
A zsoltárokról
Az oxfordi irodalomtudós ebben a könyvében a zsoltárok olvasása közben tapasztalt nehézségeiről és örömeiről számol be. Felismeréseit számos világirodalmi utalással egészíti ki. A zsoltárokat költeményekként olvassa, mint lírát, azok minden költői szabadságával és kötöttségével, s figyelmünket inkább érzelmi, mint logikai összefüggéseire irányítja.
IrgalmasságAz evangélium alapfogalma – a keresztény élet kulcsa
„Mit jelent hinni egy irgalmas Istenben? Miként viszonyul egymáshoz Isten irgalmassága és igazságossága? Hogyan szólhatunk egy „szimpatikus”, vagyis együtt szenvedő Istenről? Lehetséges-e összhangba hozni az ártatlanok szenvedését és Isten irgalmasságát? Hogyan tudunk cselekvésünkkel megfelelni Isten irgalmasságának? Mit jelent az irgalmasság üzenete az egyház gyakorlata számára, és miként tudjuk felragyogtatni a keresztények es az egyház életében Isten irgalmasságának központi üzenetét? Végezetül: Mit jelent ez az üzenet a társadalmainkban kialakuló új irgalmasságkultúra számára? Vagyis mit jelent a hegyi beszéd mondása: „Boldogok az irgalmasok”? Az irgalmasság témájának fenti szempontjai a teológia alapvető kérdéseihez vezetnek. Ebben a könyvében korunk egyik legjelentősebb német hittudósa, az 1933-ban született Walter Kasper bíboros a teológiai megfontolásokat ötvözi a filozófiai, lelkiségi, lelkipásztori és társadalmi megközelítéssel, hogy válságokkal küszködő világunkban feltárja az irgalmasság – az evangélium alapfogalmának és a keresztény élet kulcsának – legmélyebb jelentését. ”
Kezdetben nem volt senki – Az ember születése
Vajon Ádám és Éva tényleg Szaúd-Arábiában születtek? Egy egyiptomi taxisofőr szerint igen, és csak a nagy meleg miatt költöztek át Délkelet-Afrikába, ahol a tudomány mai állása szerint az emberi faj kialakult. A világon mindenkinek van egy története arról, honnan származunk. Kik voltak az első őseink? Miért vannak férfiak és nők? A válasz a különböző népek eredetmítoszaiban és teremtéstörténeteiben rejlik, melyek között a Biblia változata csak egy a sok közül.
Megtérés
Azok az evangélikus kötődésű, egymásnak (néhány kivétellel) ismeretlen kortársak, akik e könyvben megszólalnak, eltérő életeket élnek.Élnek fővárosban és vidéken, értelmiségiek és munkások, nők és férfiak.Mégis, ha feltesszük nekik a kérdést, hogy beszélhetünk-e Istenről, az Istennel való személyes kapcsolatukról, azonnal létrejön a konszenzus.Hogyan lehetséges ez? Ezek szerint élnek, munkálkodnak közöttünk olyanok, akiknek biztos tudásuk van Istenről? Netán ki merik mondani azt, hogy életük irányítója Isten?Sőt, hogy Isten a kezében tartja őket? Hogy nincsenek egyedül? Hogy nem magányosak? Hogy Isten valóságosan szól hozzájuk?Hogy biztos útmutatóval bírnak a hektikus hétköznapok csatározásaiban?Hogy a különböző élethelyzetekben a saját helyüket Istenhez képest határozzák meg?Hogyha rájuk is tör a félelem és a kétségbeesés, megvannak az eszközeik a nehézségeken való felülemelkedésre?A „Ne félj!” bátorítás háromszázhatvanötször szerepel a Bibliában.Tényleg élnek közöttünk olyanok, akiknek a Tízparancsolat, a Miatyánk, a szeretet himnusza nemcsak leírt szavak, hanem élő valóság?És aki ezt nem érti? Az már örökké kívül reked?Vajon Isten engem nem szeret, hogy nem hallom meg a hangját? Vagy rossz helyen keresem?De hol van Isten? A templomban? A csendben? Az imában? A másik emberben? A természetben?Vagy a keresztség által szól hozzám?Van a megtérésnek valamifajta „receptje”?(Részlet a szerző előszavából.)
A MEGTÁMADOTT HIT
Romano Guardini – a XX. század egyik legismertebb és legnagyobb teológusa – prófétai, korának és a jövőnek utat mutató egyéniség volt. Itt bemutatott tanulmányai a hit legfontosabb kérdéseire irányítják az olvasó figyelmét. A témákat filozófiai nézőpontból, de a mindennapi élettel való szoros kapcsolatukat hangsúlyozva vizsgálja. Szerinte a mai ember elveszítette lényeglátó képességét, és viselkedésében általá-ban kulturális hatások döntenek: szociológiai összefüggések, divathullámok, propaganda stb. Egyre kevésbé tud egyedül állni a saját elképzelésével, meggyőződése mindinkább gyöngül. Nem alaptalanul beszélnek ma a hűtlenség és árulás századáról.
Aquinói Szent Tamás Summája
Egy lelkes tanítvány, Ferrarai Szilveszter (Sylvester Ferrariensis) „minden időnek való” embernek nevezte Tamás mestert. Csak a jövő a megmondhatója, vajon a Summa „minden idők” könyve-e, de több mint hét évszázadot már átívelt. A tanítványok erőt nem kímélve kutatták mesterük gondolkodását – be kell vallani, változó sikerrel -, és igyekeztek azt koruk problémáival ütköztetni. Csak csodálni lehet, hogy Tamás gondolkodása epigonok nemzedékeivel szemben ilyen remekül helytállt, ugyanakkor korunkban számos jele van annak, hogy gondolkodása még most is élő.