Blog Archives

Régi magyar mondák

Német tábornokok Hitlerrel és Hitler nélkül

ÚJ TESTAMENTUM

Sylvester János (1504-1552) középfokú iskoláit valószínűleg a szülőhelyéhez, Szinyérváraljához közeli Nagybánya iskolájában végezte el. Krakkóba kerülve 1526. október 26-án lett az egyetem hallgatója, ezzel a mohácsi csata után ő az első, újonnan beiratkozott diák. A lengyel universitas a középkorban peregrináló diákjaink egyik legfontosabb oktatási intézménye volt; a 15. századból ott találjuk többek között a prédikációival európai elismerést is kivívó ferences Temesvári Pelbártot (1435 k.-1504), vagy a későbbi esztergomi érseket, Bakócz Tamást (1442-1521); a 16 század elejéről pedig Dévai Bíró Mátyást (1500 k.-1545), aki hazatérve, ahogy majd Sylvester is, egy ideig Nádasdy Tamás (1498-1562) támogatását élvezte. Sylvester Krakkóban Leonard Cox (1495 k.-1549 k.) köréhez tartozott. A neves angol humanista előadásaiból és tudós társaságában ismerte meg azt az erazmista műveltségeszményt, amely pályájának és tudós munkájának is meghatározó elemévé vált.

Képes krónika I-II. kötet (hasonmás)

Magyarnak számkivetve

Magunkfajták

II. Rákóczi Ferencz szabadságharca

E könyv célja nem új kutatások eredményeinek közzététele. Új vonások csak néhány szellemtörténeti megjegyzés kapcsán merülnek fel itt-ott. Könyvem a nyolcéves Rákóczi szabadságharc eseménytörténetét igyekszik elbeszélni, oly módon, hogy a hadi, kül- és belpolitikai események mind, megfelelő részletességgel bontakozzanak ki az olvasó előtt. Eddigi kiváló szakmunkáink, bár különbek szerény művemnél, rendesen a hadtörténeti részt – a nagy ütközetek kivételével – csak nagy vonásokban közlik és legrészletesebben az ország szabadságharc előtti és alatti társadalmi, művelődési és gazdasági viszonyaival, a Rákóczi ház belső történetével, stb. foglalkoznak – nagyon helyesen: hiszen most ezek felkutatása a legfontosabb feladat. Azok a munkák, amelyek a Rákóczi kor hadtörténetével foglalkoznak, a szabadságharcnak csak egyes részeit külön-külön tartalmazzák: Márki Sándor nagy összefoglaló műve az újabb eredményeket nem foglalhatja magában, azonfelül elbeszélő része adathalmozása miatt népszerű műnek kissé fárasztó.
Könyvem tehát a műveltebb közönség számára a Rákóczi-szabadságharc egységes eseménytörténetét adja, a régibbtől a legújabb kutatások eredményeinek figyelembevételével.

Szegfűk a Rózsadombon

A titkosszolgálatok kulisszái mögött

Aki megkísérli, a szovjet államvédelem által összeírt kivégzendők listájára kerül. Kelet- és Közép-Európában koncepciós perek következtében hullottak a fejek, az USA-ban és Nyugat-Európában a szovjet államvédelem más eszközökkel dolgozott: ott a rejtélyes halálesetek szaporodtak meg. Volt, aki életének delén véletlenül kiesett az irodája ablakából, volt, akit tizenkét lövéssel kivégeztek a genfi országúton. Schmidt Mária a Diktatúrák ördögszekerén és az Egyazon mércével c. korábbi köteteivel már tanújelét adta annak, hogy a történész alapossága jól összefér a bátor kérdésfeltevésekkel és a lényegre törő, könnyed és érzékletes stílussal. Műve megérteti velünk: aki a már megismerhető és nyilvánvaló tények tudatában sem rendezi újra tudását politikáról és történelemről, előbb-utóbb saját álláspontját érvényteleníti.

Össztűzben (aláírt)

Kézikönyv az Európai Unióról

Kézikönyv az Európai Unióról