A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.

/Könyvpont Kiadó/Történelmi visszapillantásokban a „vallásbéke” téma sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a „vallásháború”. Némi bizakodást jelenthet, hogy a különböző vallásos világnézetek között az utóbbi évtizedekben talán lazultak a feszültségek. Már nem csupán üldözésekről, egymás ellen irányuló kritikákról szólnak a hírek, hanem tudósok megbeszéléseiről, sőt a különböző vallások híveinek egyszerű találkozóiról is. Remélnünk lehet, hogy a jövőben erre az útra egyre többen fognak rátérni. A kölcsönös megértésre törekvő és a közeledést sugalló irodalom is állandóan bővül.Közel hatszáz évvel ezelőtt nem csupán a békés egymás melletti élésre, hanem egymásra figyelésre, egymás kölcsönös értékelésére tett kísérletet egy német tudós, Nicolaus Cusanus. „Sokkal jobb egymással beszélgetni, mint egymás ellen háborút viselni” – így fogalmazta meg egyik alapelvét, s ezzel megjelölte központi életfeladatát is. Évtizedeken át háborúk és gyűlölködések megszüntetésén vagy legalább mérséklésén munkálkodott, beszélgetésre próbálta szólítani a vitatkozókat, írásaival pedig a béke hírnöke akart lenni.

Még ma is, több mint 800 év távlatában Artúr király él az emlékezetünkben. Sikeres filmek, képregények hőse lett amodern időkben, és a spiritualizmus híveit is vonzza. Kerekasztalának mítoszáért is sokan rajonganak. Ez a könyvélvezetes kultúrtörténeti utazás a témában.

A könyvben teljes kritikai szövegével és hasonmás kiadásával közölt forrásnak az a tény ad különös tekintélyt, hogy a kalocsai egyháztartomány területéről eddig ez az egyetlen ismert késő középkori zsinati határozatgyűjtemény. A szerző tanulmányában először összefoglalja a külföldi és hazai zsinatkutatás eredményeit, az 1524. évi váradi egyházmegyei zsinat kultúr- és eszmetörténeti hátterét. Ismerteti az összehívó, Perényi Ferenc püspök életét, a zsinat összehívásának okait, helyszínét, időpontját és résztvevőit. A következő fejezetekben a váradi zsinati határozatok és a hazai szinodális könyvek szerkezeti összehasonlításával foglalkozik, s e módszer segítségével megbízhatóan kirajzolódik a kalocsai egyháztartományból egyedüliként fennmaradt, késő középkori szinodális határozatok, a Constitutiones nove alme ecclesie Waradiensis általános és egyedi karaktere egyaránt. Végül a zsinati dokumentum egyes fejezeteit ismerteti. A határozatok szerkesztési tematikáját, az artikulusok bemutatását rövid jogtörténeti vagy biblikus kitekintéssel alapozza meg.