Blog Archives
Kereszténység – az ezer vallás világában
MÓZESRŐL NEM TUDJUK, hogy mikor és hol született, egyiptomiként látta-e meg a napvilágot, vagy zsidóként? Még azt sem tudjuk, hogy valóban élt-e, tehát történelmi személyiség volt-e vagy csak legenda?
MlLYEN JÉZUS HITELES KÉPMÁSA? Semmiképpen sem simára borotvált, amint azt a latin ábrázolásokból ismerhetjük. Jézus ugyanis nazarita volt, tehát se nem borotválkozott, de nem vágta a haját sem. Ez megállapítható a Torinói lepelből és a keleti Krisztus-ábrázoiásokból, melyek Jézus Abgar edesszai királyhoz küldött leveléhez csatolt, vászonra nyomtatott mandülionjának másolatai. Ezt a felbecsülhetetlen kincset Konstantinápolyban őrizték a XIII. századig, amikor azt nagy valószínűséggel a keresztes lovagok tudatlanságukban – nem ismervén fel, hogy a szakállas kép magát Jézus Krisztust ábrázolja – megsemmisítették. Így megfosztották az egész emberiséget e felbecsülhetetlen értékű relikviától.
TEREMTÉS ÉS MISSZIÓ
Őszinte vágyam és reménységem, hogy ez a könyv bátorítani és lelkesíteni fogja Krisztus egyházát abban, hogy a Káoszt Legyőzőt és Diadalmast, a Teremtőt és Újjáteremetőt istentiszteletein dicsőítse és ünnepelje, mi több, misszióját tudatosan ennek megfelelően alakítsa.
Az ókori Izráel társadalma-Történeti bevezetés
A kötetben Izráel társadalomtörténetével ismerkedhetünk meg. A szerző a bibliai választott nép politikai és társadalmi struktúráit írja le a hellenizmus koráig terjedően.
Logika és érvelés Órigenész műveiben
Somos Róbert ebben a könyvében nem azt a kérdést teszi fel, vajon a valóság valamely szeletét kutatási tárgyként kijelölve mit is tanított Órigenész (185-253), az ókori keresztény teológiai tudományosság egyik legjelentősebb és legnagyobb hatást gyakorló alakja, hanem inkább azt, hogy hogyan tette ezt. E „hogyan” az ő számára mindenekelőtt azt jelenti, „értelemmel”, „logosszal”, azaz tágan értelmezve, „logikával”. Miképpen értékeli Órigenész a logikát, mekkora szerepet szán neki, milyen módon használ logikai, tudományelméleti eljárásokat, honnan veszi eszköztárát, hogyan és milyen intellektuális színvonalon érvel és vitatkozik?
Elvitte őt Jézushoz – Pásztorok 10.
A Veres András szombathelyi megyéspüspökkel folytatott beszélgetés az elmúlt évtizedekben felnőtt nemzedékeknek tükröt tart. Hogyan indult el egy fiatal az ezerkilencszázhatvanas és -hetvenes években azon az úton, amely a papsághoz vezetett, s közben újabb és újabb, nem kis feladatokat kellett megoldania. Lehetett-e megalkuvások nélkül élni ott, ahol a társadalmi és politikai viszonyok kisebb-nagyobb kompromisszumokra kényszerítették az embert, hogy ezáltal „épüljön be” abba a rendszerbe, amely a hamisságot, a középszerűséget, az álságosságot tette meg a „legvidámabb barakk”-ban követendő mércének? Kellő kritikával tekint azt 1989-90-ben bekövetkezett változásokra is, s az eltelt húsz év tapasztalataira támaszkodva rávilágít azokra a jelenségekre, amelyek kérdésessé teszik mai „demokráciánk” és az Európai Unió létét. Veres András életútja bizonyítja, az ember sosincs kiszolgáltatva a történelmi-politikai körülményeknek olyan mértékben, hogy azok feltétlenül maguk alá gyűrjék őt.
Aranyszájú Szent János
A legújabb tudományos eredményeket figyelembe vevő tanulmány végigvezet bennünket e kimagasló személyiség életének színterein (Antiókhia, Konstantinápoly), szünet nélküli gyakorlati teendőin (leprakórház építése, pogány templomok bezárása), erőteljes lelkipásztori és térítői tevékenységén, valamint az ortodoxia védelmében vívott harcain (a gótok térítése, az ariánusok elleni fellépése). S mindeközben tudomást szerzünk az eszközeiről is: szokatlan témájú és nyíltságú homiliáiról, bravúros szónoklatairól, röpiratairól. A teljes Bibliát emlékezetből idézni tudó püspök, aki méltán kapta az aranyszájú jelzőt, a maga számára egyetlen szabályt fogalmazott meg: Az igazi bölcsesség az istenfélelem.
MORZSÁK DÁNIELTŐL BÁRUKIG -ÚJABB TANULMÁNYOK A KORAI ZSIDÓSÁG IRODALMÁBÓL
A Krisztus születése körüli időszak zsidóságának gazdag irodalmi öröksége — legyen az a mi szempontunkból „kanonikus” vagy „biblián-kívüli” — kiemelkedő fontosságú adatokkal szolgál a zsidó-keresztény kultúrkör szellemi formálódásáról az ókorban. E kötet néhány kisebb írást gyűjt egybe, amelyek azt tűzték ki célul, hogy a korai zsidóság irodalmának művészi vagy teológiai jellegzetességeit tárgyalják.