„Mit jelent hinni egy irgalmas Istenben? Miként viszonyul egymáshoz Isten irgalmassága és igazságossága? Hogyan szólhatunk egy „szimpatikus”, vagyis együtt szenvedő Istenről? Lehetséges-e összhangba hozni az ártatlanok szenvedését és Isten irgalmasságát? Hogyan tudunk cselekvésünkkel megfelelni Isten irgalmasságának? Mit jelent az irgalmasság üzenete az egyház gyakorlata számára, és miként tudjuk felragyogtatni a keresztények es az egyház életében Isten irgalmasságának központi üzenetét? Végezetül: Mit jelent ez az üzenet a társadalmainkban kialakuló új irgalmasságkultúra számára? Vagyis mit jelent a hegyi beszéd mondása: „Boldogok az irgalmasok”? Az irgalmasság témájának fenti szempontjai a teológia alapvető kérdéseihez vezetnek. Ebben a könyvében korunk egyik legjelentősebb német hittudósa, az 1933-ban született Walter Kasper bíboros a teológiai megfontolásokat ötvözi a filozófiai, lelkiségi, lelkipásztori és társadalmi megközelítéssel, hogy válságokkal küszködő világunkban feltárja az irgalmasság – az evangélium alapfogalmának és a keresztény élet kulcsának – legmélyebb jelentését. ”

Romano Guardini – a XX. század egyik legismertebb és legnagyobb teológusa – prófétai, korának és a jövőnek utat mutató egyéniség volt. Itt bemutatott tanulmányai a hit legfontosabb kérdéseire irányítják az olvasó figyelmét. A témákat filozófiai nézőpontból, de a mindennapi élettel való szoros kapcsolatukat hangsúlyozva vizsgálja. Szerinte a mai ember elveszítette lényeglátó képességét, és viselkedésében általá-ban kulturális hatások döntenek: szociológiai összefüggések, divathullámok, propaganda stb. Egyre kevésbé tud egyedül állni a saját elképzelésével, meggyőződése mindinkább gyöngül. Nem alaptalanul beszélnek ma a hűtlenség és árulás századáról.

Az Aporiák próbatétele tizenkét tanulmánya a jelenkori filozófiai viták tizenkét alapproblémáját mutatja be: a filozófia mint teória és mint performativitás kérdésétől ember és természet viszonyának kérdésén át a társadalmi tervezés és a totális állam aporiáin keresztül egészen a tolerancia és másság elvi és gyakorlati határainak kitapogatásáig. Maga a címbéli kifejezés, pontosabban az általa megjelölt törekvés, illetve az ennek révén előidézett gondolati és egzisztenciális tapasztalat Jacques Derrida filozófiai tevékenységének központi eleme. Bár a szövegek közül kettő tárgyalja kifejezetten a dekonstrukció filozófiáját, a dekonstruktív éthosz mindegyik írást áthatja. Áthatja, hiszen, Derrida önértelmezése szerint, a dekonstrukció nem filozófia, nem tudomány, nem módszer, nem doktrína, nem is mechanikusan alkalmazható értelmezői vagy kritikai eljárás, hanem egy különös készenlétre épülő attitűd manifesztációja.Aporia, ez a filozófia ősi rétegéből ránk hagyományozódott szó valójában a filozofálás eredendő tapasztalatát nevezi meg: a határaira kifuttatott gondolkodás elakadásának, egy helyben toporgásának a tapasztalatát, amely a könyv filozófus hőseinek mindegyikét elérte előbb vagy utóbb, köztük Nietzschét és Heidegger, Husserlt és Mannheim Károlyt, Vajda Mihályt és Jacques Derridát.Kicsák Lóránt a XIX. és XX. századi német és francia filozófia kutatója, az Egri Eszterházy Károly Főiskola docense. Jacques Derrida műveiből készült fordításai (Az idő adománya, 2013; Bitangok, 2015; Törvényerő, 2016) a francia filozófus egyik legértőbb magyar tolmácsolójává tették. Kutatási területén belül az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott a performativitás elmélete és Michel Foucault filozófiai életműve.

A könyv a keresztyén hit alapelveit foglalja össze, tömör, könnyen érthető magyarázatokkal. Azt próbálja bemutatni, hogy miben hisznek a keresztyének – a világ legnagyobb vallási közössége -, mire támaszkodik a keresztyén hit, hogyan fejlődött, változott a keresztyén vallás és közösség az évszázadok során, és hol van a helye a modern világban és a mai egyházban.
A könyv segítséget nyújthat a keresztyén hívő embernek hite elmélyítésében, a nem keresztyéneknek a keresztyén hit, a különböző keresztyén tanok és a róluk folytatott viták megértésében. Alapvetően azonban azt szeretné világossá tenni, hogy a keresztyén hit alapja a Biblia.