Blog Archives
Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába II.
Kocsis Imre újszövetségi introdukciójának második kötete az apotoli leveleket, a Jelenések könyvét, valamint az első keresztény századokban keletkezett apokrif iratokat elemti. Munkája során a modern biblikus kutatás maradandó eredményeit és ösztönző meglátásait vette alapul, ám a még nem teljesen letisztult, vitatott kérdésekben is igyekszik állást foglalni, meghagyva a lehetőséget, hogy az olvasók szabadon mérlegelhessék az egyes álláspontokat, érveket.
Az ősi bölcsesség
A Magyar Teozófiai Társulat újjáalakulása óta másodszor adja ki Annie Besantnak, a teozófia egyik legnagyobb tanítójának talán legismertebb és legnépszerűbb könyvét, Az ősi bölcsességet, amely összefoglalja mindazokat a kortalan igazságokat, amelyekből a világ mindig is táplálkozott. A könyv bemutatja a létezési terünket jelentő világokat, a fizikai világ okkult oldalát, az asztrális világot – beleértve a halál utáni életet – és a mennyei világok működését. Részletesen ismerteti a mindenséget mozgató nagy törvényeket, mint a karma, az újraszületés és az áldozat törvénye, és kitér a világegyetem kialakulására is. Elemzi a világ vallásainak hasonlóságait, közös gyökereiket. Mindezek a hasonlóságok egyetlen forrásra utalnak, a beavatottak hierarchiájára, amely az emberiség fejlődését vezeti és vigyázza. Ez a hierarchia minden korban tanítja a tudni vágyókat, megmutatja az utat, és irányítja tanítványaik lépéseit. Most is elérheti őket bárki, aki keres, ha a szeretet és az odaadás vezérli, és azért szeretne tudni, hogy jobban szolgálhassa az emberiséget. Az ősi bölcsesség olyan támpont, amelyre bátran támaszkodhatunk az ősi tudás keresésében, és amelyhez érdemes rendszeresen visszatérni, hogy a tudás újabb mélységeit fedezhessük fel.
Élet, bölcsesség – hazafelé – Nemes Ödön jezsuita utolsó üzenetei
Nemes Ödön jezsuita 2009 októberétől 2011 májusáig írta bejegyzéseit Szakaszu apó néven a magyar jezsuiták blogján. „Nagyon illett stílusához ez a műfaj: Ödi egész életében a párbeszéd embere volt. Arról beszélt, amit megtapasztalt, és remekül tudott kommunikálni. Blogbejegyzései is párbeszédes formában íródtak: ő az az >>Apó
KÉPES FILOZÓFIATÖRTÉNET – A GONDOLAT KÉPZELŐEREJE
Ha a filozófia történetét egy racionális világkép örökös újrarajzolásaként értelmezzük, akkor azt is feltételezzük, hogy a világot gondolati úton csakis képzelőerővel rekonstruálhatjuk. Ezért a cím. A filozófiát magát pedig mindig egy meghatározott kor keretei között gyakorolták, így a gondolkodók saját koruk, saját közegében feltett kérdéseire válaszoltak. Tehát minden korszak nyoma ott van – a filozófusok által közvetítetten – az épp aktuális világképünkön is. Egy-egy gondolkodó korának sajátosságait épp olyan közvetlenül tapasztalta meg, ahogyan a kor levegőjét lélegezte be. Mondhatjuk minden filozófia képet rajzolt saját koráról. Ezért az a különös és gazdag képanyag, amely a szerzők mondandóját illusztrálja és paradox módon még a jelenben való eligazodást is segíti.
A Názáreti Jézus II. – A jeruzsálemi bevonulástól a feltámadásig
A világszerte nagy sikert aratott könyv második része nem okoz csalódást a folytatást régóta váróknak. A pápa ott folytatja Jézus életének elbeszélését, ahol teológusként abbahagyta: Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról elmélkedve, Jézus nyomában járva emberségét és istenségét tárja elénk. Arra is buzdítja könyvében a világ hatalmasait, hogy törekedjenek az igazság újra felfedezésére. Az ember korlátozott képességekkel rendelkezik: feltárta saját genetikai kódját, amely a teremtés csodálatos matematikai rendjében lehetővé teszi számára, hogy érzékelje Istent, de még nem fedezte fel „igazi valóságát” és „valódi életcélját”. Könyvében erre a felfedezésre hív bennünket a Szentatya közérthetően, az első kötetnél is erőteljesebb és érdekfeszítőbb módon.
Bíbor és feketeA Vatikán titokzatos hőse a II. világháborúban
„E könyv magán viseli egy bestseller vagy egy háborús krimi valamennyi jegyét: van benne kémkedés, összeesküvés, küzdelem a gonosz erőkkel, az éjszaka sötétjében végzett titkos munka… csakhogy mindez igaz. A Bíbor és fekete a Vatikán Vörös Pimperneljének is nevezett monsignor Hugh O’Flaherty megdöbbentő és hősi történetét beszéli el. Olaszország náci megszállása idején, amikor Róma Herbert Kappler, a rettegett SS-ezredes irányítása alá került, O’Flaherty munkához látott, és megszervezett egy különböző nemzetiségű, vallású és politikai nézeteket valló, tapasztalt férfiakból és nőkből álló csapatot. Egy célja volt: hogy megmentsen minél több szökött hadifoglyot és zsidó embert a náci gépezettől. A monsignor irányítása alatt magánházakban és lakásokban, templomokban és kolostorokban rejtegették a rászorultakat. O’Flaherty jól ismert alakja mindennap megjelent a Szent Péter-bazilika lépcsőin – semleges területen, melyet még a nácik sem mertek megtámadni -, hogy segítségére lehessen a hozzá küldött szökevényeknek. Kappler újra meg újra kísérletet tett a meggyilkolására, de mindannyiszor kudarcot vallott. J. P. Gallagher e klasszikus műve eredetileg A Vatikán Vörös Pimpernelje címmel jelent meg, 1983-ban pedig – Bíbor és fekete címmel – televíziós filmadaptáció is készült belőle, melyben Gregory Peck játszotta monsignor O’Flahertyt, Christopher Plummer pedig Kappler ezredest. ”
Máté 118
arról, hogy lelkészeink – esküjüknek megfelelően – az evangéliumot a teljes Szentírás szerint, egyházunk hitvallásai értelmében tisztán és igazán hirdetik, legyenek bármely kegyességi irányzat képviselői. Hamarosan a reformáció 500 éves évfordulóját ünnepeljük. Ez a könyv is része mindannak, ami az ünnepi előkészületek jegyében történik. Testvérem, aki kezedben tartod ezt a könyvet, és még mindig kérdés a számodra, hogy miért volt a kiadására szükség, megint csak Lutherre hivatkozhatok magyarázatképpen: ,,Isten ugyanis nem adhatja neked Szentlelkét szavakba öntött igéje nélkül: ehhez tartsd magad. Nemhiába parancsolta, hogy szavakba foglalva leírják, hirdessék, olvassák, hallgassák, énekeljék, elmondják.” Részlet Benczúr László előszavából
Hogy hitem legyen
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval beszélget Heidl GyörgyAmit az Újszövetség a földi életről mond, az megfellebbezhetetlen irányt adó bölcsesség.
„… Csupán két helyen fenyeget. Az egyik az, amikor Jézus példaként állítja a gyermekeket, és azt mondja, hogy aki megbotránkoztatja őket, annak jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakába és bedobnák a tengerbe. A másik hely az Apostolok Cselekedeteiben olvasható, Szafira és Ananiás története. Ugyan eladták vagyonukat, hogy segítsék a szegényeket, de visszatartottak egy részt, és azt nem vallották be. Azon nyomban meghalnak. A kereszténység, abban a formában, ahogyan most gyakoroljuk, nagyon távol áll attól, amit az Evangéliumokban hirdettek, és amit az első keresztények megvalósítottak.”Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató vall a hit akarásáról, a gondviselés működéséről, nemzeti összetartozásról és hagyományokról, valamint kultusz-miniszterségének tapasztalatairól.
JUDAIZMUS – VILÁGVALLÁSOK
Bár a világ népességének összességéhez mérten a magát izraelitának valló emberek száma nem kimagasló, a judaizmus történelmi és aktuális jelentősége oly nagy, hogy méltán megilleti a világvallás cím. A judaizmus alapjai és vallási gyakorlata ennek ellenére szinte ismeretlennek számít. Mi rejlik valójában a „Könyv vallása” mögött? Melyek a judaizmus alappillérjei, etikája, erkölcsei és szokásai, milyenek az ünnepei? Melyek a zsidók legfontosabb írásai, hogyan alakult ki misztikája?
Miképpen tudta a judaizmus az idők során megőrizni hagyományait, és milyen a jövőről alkotott képe? Erre ad választ Világvallások sorozatunk Judaizmus című kötete.
Megszólal a csend – Egy karthauzi szerzetes a hit útjáról
Az ebben a karcsú kötetben foglalt gondolatok olyan személytől származnak, aki egy karthauzi kolostor csendjében már eljutott a spirituális magasságok csúcsára, és szüntelenül ott is tartózkodott. Kevés lélek van, aki már ebben az életben ilyen tökéletességre jutott; nem olyan kevés azonban az olyan lélek, aki buzgón törekszik erre a magasságra. Az alább következő gondolatokat elsősorban az ő érdekükben őrizték meg és gyűjtötték össze: hogy bátorítsák és támogassák őket a csúcs elérésében. […] Maga a szerző is készséggel elismerné, hogy minden bizonnyal nem az gyakorol majd hatást más lelkekre, amit elmondanak, hanem az, amit nem mondanak ki; a ki nem mondott tartalom hat majd azokra a lelkekre, akik a szerzőhöz hasonlóan arra az egységre törekednek Istennel, amely nem a karthauziak vagy más szerzetesek kiváltsága, hanem minden embernek célja.
Induljatok áldásommal! – Útravaló fiataloknak
Karol Wojtyla hosszú pápasága idején egy olyan generáció nőtt fel, mely „II. János Pál nemzedékének” mondhatja magát. A Szentatya mindig örömmel fordult a fiatalokhoz; a jövő reménységeiként tekintett rájuk, beszédeiben szinte minden alkalommal külön üzenetet fogalmazott meg feléjük. A kötetben ezekből, a fiataloknak mondott vagy írt üzeneteiből találhatunk válogatást. Mivel azonban a pápa szerint, aki fiatalok között van, az maga is megfiatalodik, így bárki bátran kezébe veheti a kötetet, amelynek első részében tematikus elrendezéssel olvashatunk válogatásokat, részleteket, míg a második részben közölt írások, beszédek teljes terjedelműek. A Szentatya imádságai, melyek az egyes fejezetek közt találhatók, az elmélkedést segítik.
A Nemes Nyolcrétű Ösvény
A szerző, aki maga is buddhista szerzetes és számos alapvető elméleti munka és szútrafordítás megalkotója, e művében a buddhista szellemi gyakorlatrendszer vázát és irányelvét képező nemes nyolcrétű ösvényt – a buddhista szemléletmódot, erkölcsiséget és meditációs utakat mutatja be. Tárgyalási módja alapos és mélyre látó, stílusa mégis világos és közérthető: hiánypótló, misztifikációtól mentes munka a Buddha-Dharma alaptanításainak tanulmányozásához. Bhikkhu Bódhi átdolgozásának valamint Pressing Lajos értő lektori és szerkesztői munkájának köszönhetően egy teljesen megújult szöveget vehet kezébe az 1993-as kiadást ismerő nagyérdemű olvasó.