Az emberiségnek kétségbeejtő szüksége van arra, amit minden újjászületett hívő ember magában hordoz – Jézus természetfeletti erejére. Túl sokáig úgy gondolkodtunk Isten Királyságáról, mint ami egyszer majd eljön, és nem úgy láttuk, mint valóságot, amely minden hívőben jelen van. Bill Johnson pásztor arra buzdítja a keresztényeket, hogy találják meg identitásukat, mint Szent Szellemmel betöltött nép, amely képes Isten Királyságát úgy felszabadítani a Földön, ahogyan az a Mennyben megvalósul. Ezt az identitást olyan élet jellemzi, ahol a természetfeletti a természetes, és a csodák nem kivételek, hanem a hétköznapi élet részei. Az „Amikor a Menny meghódítja a Földet” különleges, tizedik évfordulós kiadása most egy negyvennapos, tanulmányozásra szánt mellékletet is tartalmaz, amely megmutatja: – Hogyan értsd meg identitásod a menny polgáraként? – Hogyan gyakorold a hatalmadat Isten gyermekeként? Ragadd meg az örökségedet – a csoda a normális keresztény életed részévé válik! Készülj fel a természetfeletti élet élményére – hiszen Isten hívott el!

Kocsis Imre újszövetségi introdukciójának második kötete az apotoli leveleket, a Jelenések könyvét, valamint az első keresztény századokban keletkezett apokrif iratokat elemti. Munkája során a modern biblikus kutatás maradandó eredményeit és ösztönző meglátásait vette alapul, ám a még nem teljesen letisztult, vitatott kérdésekben is igyekszik állást foglalni, meghagyva a lehetőséget, hogy az olvasók szabadon mérlegelhessék az egyes álláspontokat, érveket.

A Magyar Teozófiai Társulat újjáalakulása óta másodszor adja ki Annie Besantnak, a teozófia egyik legnagyobb tanítójának talán legismertebb és legnépszerűbb könyvét, Az ősi bölcsességet, amely összefoglalja mindazokat a kortalan igazságokat, amelyekből a világ mindig is táplálkozott. A könyv bemutatja a létezési terünket jelentő világokat, a fizikai világ okkult oldalát, az asztrális világot – beleértve a halál utáni életet – és a mennyei világok működését. Részletesen ismerteti a mindenséget mozgató nagy törvényeket, mint a karma, az újraszületés és az áldozat törvénye, és kitér a világegyetem kialakulására is. Elemzi a világ vallásainak hasonlóságait, közös gyökereiket. Mindezek a hasonlóságok egyetlen forrásra utalnak, a beavatottak hierarchiájára, amely az emberiség fejlődését vezeti és vigyázza. Ez a hierarchia minden korban tanítja a tudni vágyókat, megmutatja az utat, és irányítja tanítványaik lépéseit. Most is elérheti őket bárki, aki keres, ha a szeretet és az odaadás vezérli, és azért szeretne tudni, hogy jobban szolgálhassa az emberiséget. Az ősi bölcsesség olyan támpont, amelyre bátran támaszkodhatunk az ősi tudás keresésében, és amelyhez érdemes rendszeresen visszatérni, hogy a tudás újabb mélységeit fedezhessük fel.

A világszerte nagy sikert aratott könyv második része nem okoz csalódást a folytatást régóta váróknak. A pápa ott folytatja Jézus életének elbeszélését, ahol teológusként abbahagyta: Jézus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról elmélkedve, Jézus nyomában járva emberségét és istenségét tárja elénk. Arra is buzdítja könyvében a világ hatalmasait, hogy törekedjenek az igazság újra felfedezésére. Az ember korlátozott képességekkel rendelkezik: feltárta saját genetikai kódját, amely a teremtés csodálatos matematikai rendjében lehetővé teszi számára, hogy érzékelje Istent, de még nem fedezte fel „igazi valóságát” és „valódi életcélját”. Könyvében erre a felfedezésre hív bennünket a Szentatya közérthetően, az első kötetnél is erőteljesebb és érdekfeszítőbb módon.

„E könyv magán viseli egy bestseller vagy egy háborús krimi valamennyi jegyét: van benne kémkedés, összeesküvés, küzdelem a gonosz erőkkel, az éjszaka sötétjében végzett titkos munka… csakhogy mindez igaz. A Bíbor és fekete a Vatikán Vörös Pimperneljének is nevezett monsignor Hugh O’Flaherty megdöbbentő és hősi történetét beszéli el. Olaszország náci megszállása idején, amikor Róma Herbert Kappler, a rettegett SS-ezredes irányítása alá került, O’Flaherty munkához látott, és megszervezett egy különböző nemzetiségű, vallású és politikai nézeteket valló, tapasztalt férfiakból és nőkből álló csapatot. Egy célja volt: hogy megmentsen minél több szökött hadifoglyot és zsidó embert a náci gépezettől. A monsignor irányítása alatt magánházakban és lakásokban, templomokban és kolostorokban rejtegették a rászorultakat. O’Flaherty jól ismert alakja mindennap megjelent a Szent Péter-bazilika lépcsőin – semleges területen, melyet még a nácik sem mertek megtámadni -, hogy segítségére lehessen a hozzá küldött szökevényeknek. Kappler újra meg újra kísérletet tett a meggyilkolására, de mindannyiszor kudarcot vallott. J. P. Gallagher e klasszikus műve eredetileg A Vatikán Vörös Pimpernelje címmel jelent meg, 1983-ban pedig – Bíbor és fekete címmel – televíziós filmadaptáció is készült belőle, melyben Gregory Peck játszotta monsignor O’Flahertyt, Christopher Plummer pedig Kappler ezredest. ”