Blog Archives
Az égről és a földről
Jorge Mario Bergoglio bíboros, akit 2013. március 13. óta Ferenc pápaként ismer a világ és Abraham Skorka rabbi, a Buenos Aires-i Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium vezetője, régi jó barátok. Mindketten állhatatos hívei a vallások közötti párbeszédnek, amelyen keresztül közös horizont jöhet létre. Az égről és a földről elmélyült beszélgetéssorozat eredménye, amelyet felváltva tartottak a püspökségen és a Benei Tikva zsidó közösségben. A találkozók során számos „égi és földi kérdést” vitattak meg: Isten, a fundamentalizmus, az ateisták, a halál, a holokauszt, a homoszexualitás és a kapitalizmus csupán néhány azok közül a témák közül, melyekről a Katolikus Egyház feje, Róma új püspöke és a hazájában közismert Skorka rabbi véleményt nyilvánít.
Napi menü
Keresztyén karikatúra? Ez valami vicc? Az – komolyan.Egy kép néha valóban többet mond ezer szónál. A karikatúrák pedig olyan képek, amelyek a görbe tükör képén keresztül beszélnek. A Napi menü egyfajta rendhagyó áhítatos könyv, amelyben találkozik a vicces és a komoly. John Bush amerikai grafikus találó karikatúrái, valamint hozzájuk kapcsolódó bibliai idézetek, gondolatok és rövid imádságok segítenek mélyebben megérteni a Bibliát, a keresztyén hitet és életet.
Az irgalom egyháza
Ferenc pápa számára az egyház nem az igazak zártkörű klubja, hanem az „irgalom háza” kell legyen, amely éppolyan nyitottsággal és alázattal fordul a testi-lelki ínség- ben lévők és a másként gondolkodók felé, amilyen türelemmel Isten van az egyház tagjai iránt. Az egyháznak ebben a víziójában kitüntetett szerep jut a szegényeknek és az elesetteknek, akik iránt az egyház feladata nem csupán a szociális gondoskodás- ban, hanem mindenekelőtt emberi méltóságuk elismerésében és elismertetésében áll. Mindez nem meglepő attól a pápától, aki az argentin katonai diktatúra éveiben jezsui- ta tartományfőnökként sok száz embert – elsősorban a szegények jogaiért küzdőket – mentett meg a biztos haláltól. Az egyház megújulásának, feladatának és jövőjének általa vallott felfogását, amelyet pápává választása óta két átfogó apostoli körlevélben is vázolt, most, megválasztásának első évfordulóján, ebben a könyvében fejti ki először részletesen.
Beleszeretni a jelen pillanatba – Egy év prózában és versben az élet fájdalma és öröme előtti teljes megnyílásról
„Miért írok könyveket az élet szótlan lényegéről? Miért próbálom elmondani az elmondhatatlant?Talán a „miért” nem a megfelelő kérdés. Úgy tűnik, minél mélyebb a belső csend, annál természetesebben és könnyedebben áradnak a szavak, miután végleg megszabadultak béklyóiktól, az alkalmazkodás és a korrektség börtönéből, valamint attól az igénytől, hogy tetszést arassanak, vagy egyáltalán meghallják őket. A legtisztább csendből tör elő ez a finom muzsika, önmagam kreatív és játékos hangjegyei, a beszéd előtti csend vibráló kifejezései, melyek ott rejlenek mindennek mélyén, és a jelen pillanatoddal való meghittségbe hívnak itt és most. A szavaim a te szavaid, maga az élet szavai, melyek örökké felkínálják magukat arra emlékezve, ami sohasem múlik el, és végtelenül ragyog.A könyv prózában és versben írott sorai, melyeket kétévnyi naplóbejegyzésből és Facebook-megosztásból gyűjtöttem össze, azt a célt szolgálják, hogy vezessenek, provokáljanak, bátorítsanak és talán lelkesítsenek magányos, fájdalmas, eksztatikus, őrült, kimerítő, üdvös és zavarba ejtő úttalan utadon azon Otthon felé, melyet sohasem hagytál el: a jelen pillanat felé.”/Részletek a szerző előszavából/
A Jóisten tenyerén
Korunk embere számára a lelki élet, az Istennel szembeni feltárulkozás, imádkozás idegenül hangzik. A gyermekek imaélethez szoktató nevelése is áldozatává válni látszik a felgyorsult életritmusnak. Ez azonban nem kérdőjelezheti meg napjainkban sem az ima létjogosultságát. Az imakönyv elsősorban imádkozni vágyó gyermekeknek és azoknak a szülőknek, illetve gyermekekkel foglalkozó nevelőknek kíván segítséget nyújtani, akik „újra” meg szeretnék tanulni az Istenhez fordulás lehetőségeit, elsajátítani az istenélmény befogadására való képességet, kiszűrni a külvilágot, csendben lenni és szavakba önteni érzéseiket, gondolataikat. Hogy mindezt a gyermekek elé élve, velük együtt életüket valóban az Úristen tenyerén tudhassák. Az imakönyv a gyermekek lelki fejlődéséhez alkalmazkodva gyűjti egybe az imaszövegeket Isten, a hitélet, a kegyelmi élet, a szentségek, valamint az ünnepeink köré csoportosítva a magzati kortól egészen kisiskolás korig.
A vallásosság erkölcsi erénye
Krisztus felszólítását – „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Mt 22,21) – többnyire a szétválasztás értelmében fogjuk fel, pedig Krisztus tanításában az Isten és a felebarát szeretete mindig a legszorosabb egységben van, ezért a fenti mondatot az összetartozás szellemében is értelmezni kell. Eszerint ha megadjuk az embereknek, ami az embereké, akkor ezzel Istennek is adunk. S fordítva: csak akkor tudjuk megadni az embereknek, ami az embereké, ha megadjuk Istennek is, ami az övé. Így az erkölcs és a vallás világa egymást erősíti és tisztítja, amire korunkban égetően szükség van. Amikor az Isten iránti tiszteletben igényesek vagyunk, akkor ez visszahat az embertársainkkal s önmagunkkal való viszony igényességére is. Amint viszont az igaz Isten felé lazul az erkölcsi igényesség, az magával rántja az ember iránti tiszteletet is. A jelen kötet a vallásosság erényét járja körül, hogyan kell igényesnek lenni az imádságban, a szent dolgok tiszteletében, mi az értelme a vasárnapnak, az ünneplésnek, s melyek a fő bűnök ezen a területen. A könyv áttanulmányozása során ki fog derülni, mennyire fontos az erkölcsi életvezetésünkhöz a vallásosság erényének igényes megélése, mennyire nélkülözhetetlen a „morál lelkének” elmélyítése ahhoz, hogy a „morál testét”, mindennapi döntéseinket jól vezethessük. Lassan belátjuk az ősi bibliai mondat igazságát: „Akik a szenttel szentül bánnak, megszentelődnek” (Bölcs 6,10).A szerzőről:Papp Miklós (1972) görög katolikus áldozópap, morálteológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezető docense, a főiskolán működő Etikai Intézet és Családteológiai Intézet vezetője.
Álhősök, hamis istenek?Hős és sztárkultusz a posztmoder korban
Napjainkban is keletkezik populáris, népi kultúra és a tömegkommunikáció eszközrendszere nemhogy elsmosá az elit- és a populáris kultúra közötti határvonalat, de markánsabbá teszi azt. E munka témája nagy jelentőségű a társadalmi tudat megismerése, megértése szempontjából.
Prímások, pártok, politikusok 1944-1945
Két egymástól eltérő világ tükröződik két év történetébe sűrítve e könyvben, mely többnyire publikálatlan, a kutatók számára is jobbára hozzáférhetetlen kortörténeti dokumentumokat tár a nagyközönség elé. A Magyar Katolikus Egyház életében sorsdöntő volt ez a két esztendő.
1944 – az évtizedek óta külsőségeiben és gondolkodásában is neobarokk egyházi élet soha vissza nem térő, utolsó esztendeje ez, a nemzetiszocialista ideológia és az egyházellenes hatalom szorításában, az ország háborús végvonaglásában. 1945 – egy új, a korábbitól gyökeresen eltérő társadalmi berendezkedésű világ első éve. Vajon hogyan tud majd élni a Magyar Katolikus Egyház az addig nem tapasztalt körülmények között, a múlt külső-belső terheitől nyomasztva…? E két, egymást követő esztendő részleteinek ilyen szoros egymás mellett láttatása szokatlan a szakirodalomban, de éppen e két év döbbenetes kontrasztja nyújtja az olvasó számára a katartikus hatást. Tragikus volt ez a két esztendő: egy összeomlott diktatúra romjaira egy másik diktatúra kezdett építkezni. Ám Szent István nem homokra építette magyar egyházát: e viharos korban is szilárdan állt. Mészáros István
Inter arma caritas – Fegyverek között a szeretet DVD melléklettel
Az egyházak képviselői jelen voltak helyőrségekben és missziókban egyaránt. Ott voltak az ünnep, az öröm idején, de akkor is, amikor katonáink a halál árnyékában jártak. Biztattak, segítettek és vigasztaltak. Munkájuk gazdagítja a Magyar Honvédség hétköznapjait, legyen szó gyermektáborokról, zarándoklatokról, családi napokról. Ez a kötet gazdagon illusztrálva és DVD segítségével mutatja be személyes vallomásokon, visszaemlékezéseken keresztül azt az elhivatott szolgálatot, amelyet a tábori lelkészek végeznek a honvédelem ügyéért.
NAPISTENÜNK: KRISZTUS – ÜKH 2008
Kiss Irén eszmetörténész és Tábori László keletkutató könyve többek között a halhatatlanság keresését a különböző kultúrákban, a torinói lepel csodáját, a Nimród kérdést, a kereszténységgel összefüggő eszmerendszerek kapcsolatait tárgyalja.
Protestáns egyházértelmezés a reformáció századában a jelentősebb egyházi rendtartásokban
Görözdi Zsolt monográfiája a reformáció századának legjelentősebb protestáns egyházi rendtartásait vizsgálja gyakorlati teológiai szempontból, válaszokat keresve arra a kérdésre, hogy a tanrendszer milyen formában jelent meg az egyes egyházak szervezetében, hivatalaiban, szolgálati területein, egyházfegyelmi tevékenységében.A szerző hazai és nemzetközi szinten is hiánypótló munkájában Kálvinnak a Genfi Egyház egyházi rendtartását, a református zsinat presbiteri rendszert keretbe foglaló Emdeni Zsinat aktáit, Melanchthon A vizitátorok tanítása a szász választófejedelemség lelkészei számára című művét és a lutheránus Brandenburg-Nürnbergi Egyház rendtartását, valamint a cseh Jednota bratrská rendtartását tanulmányozza.A kötet segítséget nyújthat ahhoz, hogy saját egyházunk jelenlegi gyakorlatát – összevetve azt a reformáció gyakran feledésbe merülő örökségével – mélyebben megérthessük, kritikusabban szemlélhessük.Görözdi Zsolt a Komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának tanszékvezető oktatója, dunaszerdahelyi református lelkész. Kutatásai elsősorban a homiletika, katechetika, ekkléziológia-ekkléziasztika területeire terjednek ki.