E könyv a buddhizmus jógácsára iskolájának legfontosabb tanításait és szerzőit mutatja be. Elsődleges célja, hogy jegyzetül szolgáljon A Tan Kapuja Buddhista Főiskola előadásaihoz. A szerző igyekezett az anyagot úgy összeállítani és magyarázni, hogy az – a buddhizmus alaptanításainak ismeretében – minden érdeklődő számára érthető legyen. Ezért lehetőség szerint magyarra ültette át a filozófiai szakszavakat, valamint szószedetet mellékelt. A madhjamaka mellet a jógácsára iskola képezte a mahájána buddhizmus másik fő irányzatát. A Kr.u. 2-3. századokban vált önálló filozófiai iskolává, s a 4-7. századokban élte virágkorát. A tan ázsiai terjedése során jelentős szerepet játszott a kínai és tibeti buddhizmus kialakulásában, a jógácsára szövegeket kínaira és tibetire fordították, majd kommentárok, önálló művek is születtek.

Egy anekdota szerint Anthony de Mello jezsuita atya, ahogy illik, halála után Szent Péternél jelentkezett a mennyország kapujánál.
Az apostol azonban kételkedve csóválta a fejét, nem volt benne biztos, hogy beengedheti-e a szimpatikus, de nem éppen hagyományosan gondolkodó embert. Erre de Mello, szokásához híven, elmesélt neki egy viccet. Péter óriási nevetésben tört ki, mire Szent Pál is kijött. Újabb vicc, még nagyobb nevetés. Rövid időn belül az egész mennyei udvar, Xavéri Szent Ferenc, Szent Ignác, Szent József és a Szűzanya is szívből kacagva vették körül az új jövevényt a kapu előtt. A fergeteges nevetésnél csak Isten hangja volt erősebb; a mennyei Atya – aki maga is szereti a humort, különben miért teremtette volna az embert?

Két Lázár nevű férfit említ az Evangélium; az egyik a példabeszédbeli koldus, a másik a halálból négy nap után feltámasztott férfi, aki mellesleg Jézus barátja. Ez a kis könyv ez utóbbi férfi útját próbálja keresni, és mivel fikció, lehet akár mindkettőjük története is. Lázárról, akit Jézus kedvelt, annyit tudunk, hogy feltámasztása után őt is üldözték, ezért Ciprus szigetére menekült. A larnakai Agios Lazaros nevű ortodox templom ma csak az üres szarkofágot őrzi. Izgalmas kérdés; milyen lehetett és lehet Jézus barátja, és milyen az az ember, akivel mindig jó a hallgatás? Nem csak egy halott barát feltámasztásáról, inkább mindennapi életünk feltámadásáról, újjászületéséről és a gondviselésbe való belesimulásáról szól. Sziklára épült gyermekkor, életélmény, elfáradás, végső emberi erőtlenség, magatehetetlenség. Persze, ha ez a szöveg fikció, akkor talán a te saját történeted is felderenghet.

Ba­li­bar – az egyik leg­be­fo­lyá­so­sabb fran­cia fi­lo­zó­fus – bri­li­án­san tömör Marx­port­ré­jaa korai mun­ká­i­tól kezd­ve min­den kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­le­tet érin­ti. Pe­da­gó­gi­a­iré­szek­kel, kro­no­ló­gi­á­val és út­mu­ta­tók­kal se­gí­ti az ol­va­sást, a leg­bo­nyo­lul­tabb fi­lo­zó­fia­i­gon­do­la­to­kat is ért­he­tő­vé teszi.

A filozofálás hétköznapi gondolkodásunk részét képezi a magyar származású kanadai mérnök és feltaláló szerint. Pragmatikus észjárással vezeti le, mit tart a filozófia céljának, ez szerinte a körülöttünk zajló események, általában a világ megértése. A filozófiát, tehát a megértést alapvetően egyéni tevékenységnek tekinti, szemben a megismeréssel, a tudománnyal, ahol az emberiség számára egységes az út.