Blog Archives
A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában
Kopernikusz alapvetően megváltoztatta a kozmosz és az ember viszonyával kapcsolatos elképzeléseinket: nélküle ma más világban élnénk. Ám a közkeletű nézettel szemben a lengyel tudós nem szakított radikálisan ókori és középkori elődeivel: a Nap és a Föld helycseréjéhez vezető megfontolásait az ókori püthagoreusok befolyásolták, rendszere pedig a görög matematikai csillagászat Ptolemaiosz révén átöröklődött módszertanán alapul. Teljesítményének tudományos értéke nem a mindent felforgató forradalmiságból fakad; hanem annak köszönhető, hogy a hagyományra építkezve, azt alkotó módon megújítva teremtett új kozmikus világrendet.A természettudósok, tudománytörténészek és filozófusok gyümölcsöző együttműködéséből keletkezett jelen kötet hiánypótló a Kopernikusszal foglalkozó magyar irodalomban. Benne a szerzők tudományos értekezések formájában, de közérthetően mutatják be saját kutatási eredményeiket, s közvetítik egyúttal a kopernikuszi fordulattal kapcsolatos legújabb nemzetközi tudományos fejleményeket a magyar szellemi élet számára. Tanulmányaik ugyanúgy árnyalják a Kopernikusszal és követőivel kapcsolatos megcsontosodott elképzeléseket, mint amiképpen helyesbítik Arthur Koestler: Alvajárók című könyvének széles körben elterjedt, fiktív állításait.
Háború és televízió
1991 – Az Egyesült Államok megtámadja Irakot. Ekkor már hónapok óta az egész világ a képernyők előtt ül – akárcsak napjainkban -, percről-percre követve a valósnak vélt eseményeket. De valóban azt látjuk, ami történik?
Kiderül ebből a lebilincselő olvasmányból, amely lerántja a leplet a modern háborúk legújabb fegyverneméről: a kommunikációról.
Paul Virilio divatos, közérdekű témák filozófusaként szerezte hírnevét. Írt a sebességről, a városiasodásról, az információ-robbanásról, de ő volt az, aki megjósolta a WTC elleni támadást is. Megvádolták azzal, hogy Szaddam ügynöke; Amerikában egyenesen persona non grata-vá vált. E könyve napi jegyzeteinek, esszéinek gyűjteménye, amelyben korát utol- és tetten érve az amerikaiak öbölháborús kommunikációját elemzi. Kiderül, hogy az informatikai rendszerek és azok jellegzetesen gyors sebessége dönti el a hadban álló, hadba készülő felek, így a civilek sorsát is. A 12 évvel ezelőtti háborút egyenes adásban láthattuk, de vajon akkor a szándék mennyire volt egyenes?!
Ingerküszöbön innen, informáltsági küszöbön túl, küszöbön a következő, kísértetiesen hasonlatos, újabb fenyegetés.
