A bor immár több mint hatezer éve ejti bűvöletbe az emberiséget. Minden kultúrában szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak neki, sokféle rítus kötődött szenteléséhez vagy megáldásához, és gyakran áldozták az isteneknek. A borban lelt öröm a kereszténység Örömhíréhez is hozzátartozik. A bor az életért érzett hála és az istenihez fűződő kapcsolat megtestesítője. Anselm Grün a keresztény hagyományból kiindulva szemléli a bort, annak spirituális dimenzióját vizsgálja; ugyanígy tárgyalja a bor szerepét a Bibliában, valamint a kereszténység történetében és a mai ember életében. A képek bősége és a szöveggel alkotott összhangjuk megteremti a borról való gondolkodás meditatív légkörét, miközben föltárja szimbolikus gazdagságát.