Blog Archives
Vesztett illúziók
„Az 1956-os munkák szerzői között kevesen vannak, akiknek megadatott, hogy előbb szemtanúi és részesei lehessenek a magyar forradalomnak, majd a világpolitikai washingtoni magaslatából visszanézve alkossanak véleményt ugyanerről. Ez magyarázza a könyv széles perspektíváját, eleven olvasmányosságát, s talán sokakat vitára ingerlő konklúzióit is.”Litván György
A Viktor
„…Köznapibban fogalmazva: az egyszemélyes focicsapatnak – amelynek Orbán Viktor a kapusa, hátvédje, összekötője és legfőként a középcsatára – Kövér László a trénere, Simicska Lajos pedig a menedzsere. S e csapatnak – egyelőre – nem Várszegi Gábor a tulajdonosa, hanem ők hárman maguk, valamint családtagjaik, barátaik és üzletfeleik, akárcsak Nyuszinál, ahol Micimackó és Malacka egyaránt kimaradt a tulajdonosi körből. Ámbátor Magyarországon ma tízmillió Micimackó él, Orbánék viszont nincsenek többen százötvennél. De hiába: „Minél inkább havazik, annál inkább hózik…”Így kezdődik a könyv, amely egyéni hangnemben tárgyalja Orbán Viktor személyiségét és politikai pályafutását.Dr. Kende Péter az [origo] Társalgójának vendége volt február 12-énItt olvashatja el az olvasók kérdéseire adott válaszait.
Az elitek árulása
„A Tömpe család neve sok szálon kötődik a huszadik századi magyar politikatörténetet meghatározó eseményekhez. A család férfitagjai, a szerző apja és testvérei a köztársaságiak oldalán harcoltak a spanyol polgárháborúban, közülük később az egyik testvér titokzatos körülmények között tűnik el végleg. A családban az ő sorsát a mai napig titkos dél-amerikai küldetéshez kötik. A Rákosi-érát követő időszakban, még a puha diktatúra kezdetén a másik testvér – a szerzőre gyerekkorában nagy hatást gyakorló nagybátyja – kémkedés gyanújába keveredik, és a Vörösmarty téri irodaházban fegyverrel vet véget életének.A történelem során a család valamennyi tagja közéleti szerepet is vállalva ugyan megússza Rákosi diktatúráját, Kádár János, ha el is fogadja őket, különösebb bizalmi szerepet ő sem szán nekik a pártban. A szerzőnek, Tömpe Istvánnak sem. A több nyelvet beszélő, külföldön tapasztalatot szerző, nemzetközi szinten is jegyzet gazdasági szakembert, ám de reformer gondolkodású, kritikus szemléletű pártpolitikust mégsem engedheti túl közel magához a párt.A rendszerváltás azonban – kezdetben legalábbis úgy tűnik – meghozza Tömpe István számára a képességeinek megfelelő lehetőséget, és a gazdasági rendszerváltók egyik kulcsfigurája lehet. A külföldet, elsősorban a privatizációban érdekelt nyugati országokat bejáró-kijáró gazdaságpolitikus miniszterhelyettes, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT egyik első igazgatója lesz, akkor, amikor a közvélemény – akárcsak ma – a nemzeti vagyon széthordásáról, az ország kiárusításáról beszél. 1996 és 1998 között a MAV Rt elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja.”
Németh Miklós
„Hogy teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” -kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz -, és ez minden pártszempontot felülír.” Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben. E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele. A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.