Blog Archives
Szabad kötöttség. Szonettekről és politikai líráról a ’45 utáni magyar irodalomból
A kötet két téma összefogására tesz kísérletet: a politikai és a poétikai kötöttségek ’45 utáni viszonyaihoz szól hozzá a magyar líra néhány szerzőjén keresztül. Az Újhold folyóiratnak (s szellemi közösségnek) a körébe tartozó három költő, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor és Lakatos István közös hagyományból táplálkozó, de eltérő irányú költészete mellett foglalkozik kortársuk, Faludy György expresszív és nagy műveltséganyagot működtető lírájával, illetve a neoavantgárd felé elmozduló Szilágyi Domokos költészetével. A szamizdatkorszakból pedig Petri György munkásságát emeli ki. A könyv Lakatos és Petri (lírájának) közéleti vonatkozásaira összpontosít, a többi költőnek elsősorban a szonettjeivel foglalkozik, azokból néhány jellemző motívumot kiemelve (térbeliség, temporalitás, testiség, akusztikum, vizualitás, petrarkizmus, biopoétika), remélve, hogy egymás mellé helyezésük, a különféle lírai bázisok egy-egy szeletének felmutatása azt a háttérben mozgó kulturális-társadalmi szcénát is valamelyest megrajzolja, amelyben alkotásaik, bő fél évszázad alatt, létrejöttek.
Philosophica Hungarica
Egy valódi időgépet tart a kezében, kedves olvasó. A Föld kialakulásától kezdve az evolúciós fejlődés fantasztikus utazásán keresztül egészen a messzi jövőbe látogathatunk Kránitz László kötetének segítségével. Isten teremtette az embert, esetleg Darwinnak volt igaza? Vagy egy harmadik alternatíva is lehetséges? Ha igen, milyen változásokra lehet szükség az emberiség részéről? Van recept arra, hogy fajunk ne pusztítsa el a bolygót és önmagát? Ezekre és még sok más, hihetetlenül izgalmas kérdésre keresi a választ a szerző fantasztikusan sodró lendületű kötetében, mely éppúgy magába foglalja a csillagászat alapjait, mint geológiát, mitológiát, fantáziát és némi profetikus látásmódot is.