Blog Archives
Ének a bölcsődében
A gyermek születése pillanatától figyel, utánoz, tanul. Érdek?lődve hallgatja a zenei hangokat, majd maga is hangicsál, énekelni kezd. Az éneklés és játék öröme életre szóló élményt jelent, ezért hasznos az olyan tájékoztató útmutató és zenei anyag, amely a legkisebbek zenei neveléséhez nyújt segítséget.Forrai Katalin könyve Kodály Zoltán nevelési elveire épül és kiegészítője az Ének az óvodában c. könyvnek. A szerző dalokat, illetve mondókákat az anya és gyermek bensőséges kapcsolatára építve, a néphagyományból válogatta össze.Az Ének a bölcsődében, az óvodás énekkönyvhöz hasonlóan, szülőknek és nevelőknek szól. A benne található játékok és jó tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy a gyermekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozzunk, s hogy a sok szép élmény hatására a kicsinyek zeneileg érdeklődő, kiegyensúlyozott, derűs emberekké váljanak.Korosztály: 18+ Illusztrálta: Rogán Miklós
Berecz András: Haza kísérlek – Gyergyó régi népzenéjéből
„A kiadvány hangzóanyaga Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 között gyergyói népzenegyűjtése alapján készült. Az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont a magyar zenetörténetben. E székely népdalok új utat, új hazát mutattak az erős idegen hatás alatt lévő művészi zenénknek. Új és egyéni hangot, a sajátját találta meg benne. Ezért nevezi Kodály ezt az egyébként igen régies „új hang”-ot a „magyarság el nem vitatható csodaszarvasá”-nak, a „magyarság eredetével összefüggő zenecsírá”-nak. Létezésében létünket is ünnepli: e „zenecsíra” „minden vérképletnél ékesebb bizonyság, a magyarság még megvan”. A CD-n egy furulya darabot, a „Gál Ferié”t Dsupin Pál gyűjtötte Gyergyóalfaluban, 1998-ban. Szeretettel ajánlom az itt hallható énekes és hangszeres dallamokat azok figyelmébe, akiket világhírű magyar zeneművek forrása, Gyergyó – mára csak nyomaiban megmaradt – régi székely népzenéje érdekel. A „Haza kísérlek” a régi Gyergyó fényképalbuma is egyben, képeit a Magyar Néprajzi Múzeum Fotóarchívumából és a gyergyóremetei Nagy József gyűjtéséből válogattam, Keresztes László fényképeivel kiegészítettem. Lapozza örömmel, aki gyergyó régi életére, viseletére kíváncsi! A fényképeket Csáki István csíkszeredai grafikusművész rajzai egészítik ki, melyek a gyergyói székely „fúró-faragó furfang vidám remeklései”-t és a gyergyói Tászok tető kővéseteit mutatják meg szép, tiszta egyszerűséggel.” – Berecz András Vizeli Balázs – hegedű Balogh Kálmán – cimbalom Kádár Igán – gardon Dsupin Pál – furulya Berecz András – ének 1. Körül s körül 2. Gyergyai csillag 3. Alfalvi lassú és sebes csárdás 4. Maros hidján 5. Van erszényem! 6. Alfalvi forgatós 7. Körmetlen 8. Borogatás 9. Bujdosás 10. Száz forintos nóta, Gál Ferié, csomafalvi forgatós 11. Nemzeti szín rózsa 12. Verbunk 13. Ha folyóvíz vónék 14. Hopp, megállj! 15. Alfalvi forgatós – Páka Andrásné, újfalusi forgatós 16. Csak egyet mondok 17. Ha kimenyek, csomafalvi Gábor Ignácné 18. Kapufélfánál