Blog Archives
ÚJ DALT ÉNEKELJETEK – A KERESZTÉNY HIVATÁS
A ma is keresett előadó, népszerű prédikátor, a Domonkos-rend korábbi legfőbb elöljárója ebben a sok nyelvre lefordított, bestsellerré vált könyvében olyan előadások, levelek, prédikációk szövegét adja közre, amelyeknek fő címzettjei szerzetesek. Ám mivel a szerzetesi életnek – meggyőződése szerint – csak akkor van értelme, ha van mondanivalója a keresztény élet és általában véve az emberi élet számára, jó szívvel ajánlja írásait a szélesebb olvasóközönségnek is. Humorral, szókimondó egyenességgel, közvetlen hangnemben, felszabadító bölcsességgel megírt elemzései arra biztatnak, hogy merjünk énekelni, mert az ének legyőzi az élet legnagyobb ellenségét, a félelmet, és merjünk új dolgokkal kísérletezni, hogy valóban jézusi, evangéliumi szabadsággal élhessünk.
Képalkotó elevenség
Hogyan térképezhetőek fel a filozófiai antropológia és az esztétika sokértelmű összefüggései? Milyen metodológiai és ideológiai kihívásokkal kell szembenéznie az antropológiai gondolkodásnak az „ember halála” (Michel Foucault) után? A humanizmus és az antihumanizmus dichotómiája mennyiben akadályozza a „határsértő”, az ember hagyományos fogalmát megkérdőjelező művészeti kísérletek értelmezését? Hogyan kapcsolódhat egymáshoz „Zucht” és „Bildung”, Nádas Péter prózája és David Cronenberg poszthumán esztétikája? A jelen kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. A vállalkozás központi célja egy olyan művészetfilozófiai perspektíva kidolgozása, mely azt a meggyőződést hangsúlyozva, hogy a humánideológiák bukása után is lehetséges ember és művészet „egybegondolása”, hiszen – Helmuth Plessner alapvető felismerésére utalva – az ember méltóságának egyik forrása önnön nyitottságának esztétikai elsajátítása.
Ne az én nevemben! (dedikált)
Az Irak elleni háború szinte minden vonatkozásában új minőséget hordoz. A háborút kezdeményező Amerikai Egyesült Államok háborús politikájának egyik újdonsága volt, hogy minden korábbinál jobban megosztotta a világ közvéleményét és hagyományos szövetségeseinek táborát, egyben a legerősebb katonai szövetség tagságát. A világ legerősebb katonai hatalmának hatalmas katonai parádéját és politikai-katonai sikerét hozta a totális háború. A Jugoszlávia bombázása utáni legújabb katonai technika és a már Jugoszlávia ellen is alkalmazott betiltott fegyverek ismét bevetésre kerültek. Számos politikai, gazdasági és egyéb ok adódott a háború megindítására, de a közvélemény felé tálalt okok megalapozásával a mai napig adósak az angolszászok. A nemzetközi jog megsértésével indított és megvalósított háború mérföldkő az ENSZ, a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatának történetében, de egész biztosan mérföldkő az Egyesült Államok birodalmi felemelkedésének vagy bukásának történetében is. A háborúból Magyarország sem tudott kimaradni, és ahogyan a háborúbarát szövetség elkötelezett tagjaként részt vállalt a háborúból, úgy részese a háború következményeinek is.
Az Irak elleni háború az első olyan háború, amelyről empirikusan is tudható, hogy a háborús koalíció országainak lakossága – az Egyesült Államokat kivéve – jóval nagyobb arányban volt ellene, mint mellette. A háborút ellenzők a társadalom legkülönbözőbb csoportjaiból érkeztek. A vietnami veteránoktól kezdve a hívőkig és anarchistákig, a globalizáció káros hatásai ellen tiltakozóktól a szakszervezetekig, a politikai jobboldaltól és szélsőjobboldaltól a baloldalig valamint a szélsőbaloldalig nagyon sokan fejezték ki egyet nem értésüket. A civil társadalom is megszervezte önmagát és a világ eddigi legnagyobb háborúellenes tiltakozásait produkálta. Az egységesedő háborúellenes tiltakozások legfontosabb jelmondata – a könyvem címének is választott – angol „Not in my name!” mondat, azaz „Ne az én nevemben!” lett, míg a sokszínű tiltakozások szimbólumává a hét színből álló, szivárványszínű olasz zászló vált „pace”, azaz „béke” felirattal.
Magyarország nem kerülte el a kelet-európai kisállamok sorsát, és arányosan kisebb mértékben, de politikai, katonai és társadalmi vonatkozásaiban leképezte a külföldi viszonyokat: egy háborúbarát kormány, egy hezitáló, majd a háborúellenes vagy annak látszatát keltő, önmagában is megosztott ellenzék, háborút ellenző lakossági többség, és szerény, de mégis figyelemre méltó civil tiltakozások.
A huszonötök Európái
A kötet az egyes tagállamok nézőpontjából mutatja be az integrációs folyamat, a csatlakozás jellemző
történetét, az integrációs döntéshozatal belső
intézményeit, a tagállami érdekeket és ellenérdekeket, az érzékeny szakpolitikai területeket, nem kevésbé a tényt, hogy a tagság miként módosított az egyes tagállamok belső és külső
politikáján. A kötet egyúttal huszonöt ország ismeretét adja. A zárófejezet statisztikái, táblái az összehasonlító eligazodást segítik. A szerzők
akadémiai, illetve tudományos intézetek, valamint a külügyminisztérium neves szakértői.
Utolsó beszélgetések Peter Seewalddal
XVI. Benedekkel véget ért egy korszak. Pápaságának nyolc éve olyan az utókor számára, mint a nagy lelkigyakorlatok, amelyekre az Egyháznak szüksége volt, hogy megszilárdítsa a belső várkastélyt, és megerősítse lelkét. Így tekintve, egy hanyatló korszak utolsó pápájaként hidat épített az új korszak eljövetelének.Ferenc pápa a megválasztása után így jellemezte elődjét: „Nagy pápa volt. Nagy a teológia szolgálatában, nagy az emberek és az Egyház iránti szeretetében, nagy erényeiben és vallásosságában.”A könyvben olvasható interjúk röviddel XVI. Benedek lemondása előtt, és az azt követő időszakban, háttérbeszélgetésként készültek. A szöveget az emeritus pápa elolvasta és ezen kiadás számára engedélyezte. Bárcsak hozzájárulhatna a kötet a hamis képek helyesbítéséhez, fényt hozhatna a sötétségbe, különösen a visszalépés körülményeit tekintve, amitől elállt a világ lélegzete; végül, hogy az ember Joseph Ratzingert és a pásztor XVI. Benedeket jobban megértsük, életszentségét megbecsüljük -és mindenekelőtt megközelíthetővé tegyük életművét, amelyben kincs rejtőzik a jövő számára.