Blog Archives
A nem cselekvés bűntudata, ac.: Nem zsidók zsidókról Kőbányai János interjúi
Shylocktól Shylockig. Ezt a hangzatos címet és alcímet is viselhetné ez az interjúgyűjtemény. A mai, a 2014-es, szerkesztői kéz, e két színházi előadás és két szerepfelfogás köré rendezte a rendszerváltás korában készült beszélgetéseket. Gábor Miklós és Alföldi Róbert élete és világa nemcsak markánsan elütő nemzedéki tapasztalatokat érzékít meg, hanem Shylockjaik – pontosabban Shylockjaik viszonya a saját környezetével – megtestesítik azt a tragikus elmozdulást is, amely a rendszerváltást körülvevő reményből a mai politikai erőtérben létrejött. Az egyéni életutak, vívódások, gondolatok mellett itt és most a legtöbb kérdést felhorgtasztó történelmi dokumentumnak éppen ez a hangulat tűnik. Ugyanis az adatokkal, mutatókkal megfoghatatlan, de egy történelmi korszakot mégis lényegileg megragadó atmoszféra az, ami – mert nem szervült tartós valósággá és jövőképpé – a leginkább jellemzte a felemelő történelmi pillanatot, ami nem válhatott az egész korszak – a már lezárult rendszerváltás kora – meghatározó irányává.
Nagy Keleti Nap – Sambhala bölcsessége
Ez a kötet Csögyam Trungpa életének utolsó tíz évében tartott beszédeire építve avatja be az olvasót a Sambhala-hagyomány rejtelmeibe. Trungpa megingathatatlanul hitt az emberi jóságban. Sodró lendülettel átadott tanításának középpontjában az áll, hogy egytől egyik kivételesek és erősek vagyunk, képesek arra, hogy segítsünk magunkon és másokon, és leküzdjük rohanó világunk súlyos problémáit: az elidegenedést, a félelmeket, a depressziót, az önbecsülés bénító hiányát. Szinte minden mondatával arra biztat, hogy öleljük át az életet, és valósítsuk meg létünknek azt a mély és tartalmas dimenzióját, amelyet a Nagy Keleti Nap jelképez. Rá kell lelnünk az ősi, minden mástól független pontra, az alapvető jóság szikrájára, amely bármelyik pillanatban, bármilyen élethelyzetben hozzáférhető. Egyesíti az eget és a földet, erőt, bátorságot és bölcsességet ad, és felébreszti bennünk a sambhalai harcos szellemiségét.
A KATOLIKUS EGYHÁZ – ALAPOK,SZEMÉLYEK,INTÉZMÉNYEK
A világ legnagyobb intézménye. Tagjainak száma több mint egymilliárd. A föld összes országában jelen van. De vajon mennyit tudunk róla? Tudjuk-e, mely testületek milyen joghatósággal irányítják ezt a világméretű intézményt? Milyen alá- és fölérendeltségi viszonyt jelentenek az ismert vagy kevésbé ismert egyházi méltóságok? Mit jelképeznek az e méltóságokhoz kapcsolódó tárgyak és szimbólumok? Mekkora költségvetéssel dolgozik a Katolikus Egyház? Milyen bevételei vannak? Melyik hivatalhoz kell fordulnunk, ha pápai áldásban akarunk részesülni? Kik vehetik igénybe a Vatikán szállodáját, milyen feladatot lát el a városállam gyermekgyógyászati rendelője, s kiket segít a Szentatya a pápai magánraktárból? Ezekre és sok más kérdésre is választ ad Pietro Brunori könyve (fordította: Szerdahelyi Csongor).
Párbeszéd a végtelennel – Csaba testvér gondolatai
Könyvsorozatunkkal hitünk legfontosabb igazságain szerettük volna végigvezetni az Olvasót, nem megkerülve a közvéleményt megosztó témákat sem. Ha kérdés van, szükséges, hogy válasz is legyen, érthető és életre váltható, a valós istenarcot a maga szépségében, jóságában megmutató, hogy azt megtekintve eldönthesse bárki, tudja-e őt szeretni és a szeretetét viszonozni. Az ismeret és a fejlődés kulcsa a kérdőjel, még a felkiáltójelnek, a parancsnak, a felszólításnak, de a kérésnek is csak akkor van értelme, ha hozzátehetjük: „miért?”, „hogyan?”. Amit vagy akit nem ismerünk, igazán nem is tudjuk megszeretni. Isten útjait és az egyház tanítását érteni kell ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, bár igaz az is, hogy vannak hittitkok, amelyekből csak annyit tudunk felfogni, mint egy hangya az emberből, akinek a tenyerén megpihent.” Karikó Éva
A dalai láma macskája
Ez a szívmelengető, humoros és bájos történet egy kismacska szemszögéből mutatja be a dalai láma, és tágabb értelemben a buddhizmus világát. Tanúi lehetünk, ahogy a kicsit hiú, kicsit lusta, de végtelenül jó szándékú macska felfedezi a láma környezetét, barátságokat köt, felfedezéseket tesz. Rendkívül szókimondóan és sok humorral értelmezi a történteket, és így közérthető módon magyarázza el a buddhizmus alapelveit, amit a mindennapokban is átélhetünk.
A bűnbak
René Girard, korunk egyik meghatározó vallási gondolkodója, 1923. december 25-én született Avignonban. A Stanfordi és a Duke Egyetem összehasonlító irodalomelmélet professzora, a Francia Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez elsősorban a vágy mimetikus elmélete fűződik, amellyel Girard új antropológiát alapoz meg. Túllép a vágynak a közgondolkodásba bekerült, freudi elméletén, egyben új alapokra helyezi a bibliamagyarázatot is. A teológia, a filozófia és a szociológia határán A bűnbak című Girard-mű egy közismert és vitatott bibliai téma továbbgondolása. A „bűnbak” mechanizmusát mindenki ismeri: valamely egyént vagy kisebbségi csoportot azzal vádolnak, hogy tőlük ered mindaz a baj, amelyet az egész társadalomnak el kell szenvednie. René Girard szerint minden társadalom eredetét az erőszak jelenti. Szerinte az erőszak a mimézis, azaz az utánzás vágyából fakad: csak arra vágyunk, amire mások is vágynak. Minden társadalom számára tehát az alapkérdés az, hogy képes-e kanalizálni az utánzási vágyat és az azzal járó erőszakot. Girard a bűnbak elemzése kapcsán bontja ki a rasszizmus, az antiszemitizmus és mindenfajta diszkrimináció antropológiai jellegzetességeit.
Hitgyógyítás – a teljes gyógyulás
Akár betegek, akár egészségesek vagyunk, ez a könyv megmutatja, hogy valójában mi a fontos az életben. Aki arra törekszik, hogy földi napjainak értelmet adjon, és arra, hogy megismerje önmagát, rendbe hozza a dolgokat embertársaival kapcsolatban, valamint meg szeretné tapasztalni az erőt, mely a valóban pozitív életvitelben rejlik, annak felbecsülhetetlen segítséget nyújt ez a könyv.
Jean-Claude Schmitt: A zsidó Hermann megtérése. Önéletírás, történelem és fikció
A XII. század derekán Vesztfáliában egy kölni születésű, kikeresztelkedett és Cappenbergben pappá szentelt zsidó megírta megtérésének történetét. Önéletrajza az egyik legkorábbi képviselője ennek a műfajnak Nyugat-Európában Szent Ágoston híres Vallomásai után. Ez a különös szöveg megosztja a történésztársadalmat: egyesek egy valódi megtért zsidó igaz elbeszélését látják benne, mások úgy vélik, színtiszta fikció csupán, amit keresztény klerikusok hamisítottak. Jean-Claude Schmitt szemében ez az elbeszélés egyszerre „igaz” és „fiktív”. Önéletrajz és példabeszéd, álomkép és kultuszkép keveredik benne, az egyéni és a kollektív megtérés, a megváltoztatott név és identitás problémája.
Lépj be a szentélybe, lásd a titkokat – A szentély ikonológiája
A könyv témája nem tűnik aktuálisnak – állapítja meg a felszentelt pap és művészettörténész szerző, de napjainkban igen erős érdeklődés mutatkozik az első keresztény évezred iránt. A kötet ezért veszi nagyító alá a görögkatolikus vallás és liturgia fényében azokat a tanításokat, amelyeket a szentélyről – az épített szimbólumról – az Ószövetség és az Újszövetség vallott és vall. Az épített szentélyek alapelveit és az ikonosztázionokat a nagy és híres keleti keresztény bazilikák bemutatásán keresztül ismerhetjük meg: a szimbólumok indirekt módon fogalmazzák meg számunkra mindazt, ami direkt módon nem lehetséges.
ÚTON ISTEN FELÉ
Az egyik elgondolás szerint az ima olyan gyakorlat, amely beteljesülést és megelégedettséget hoz magával, és tökéletesen megengedett, hogy ezeket keressük az imában. A másik elmélet pedig azt mondja, hogy imádkozni nem annyira fejünkkel, mint inkább szívünkkel kell. És valóban: minél inkább eltávolodik az ima a fejtől és a gondolkodástól, annál nagyobb örömünket leljűk benne, és annál több hasznot merítünk belőle. … az ima lehet olyan egyszerű, mint a be- és kilélegzés.
Gyakran ajánlottam a gyakorlatokat csoportoknak. Imacsoportnak nevezem ezeket, vagy még pontosabban: szemlélődés-csoportnak. Ellentétben a közhittel: létezik csoport-szemlélődés. Sőt, bizonyos körülmények között a szemlélődést gyümölcsözőbben lehet gyakorolni csoportban, mint egyedül. A Szent Szűznek ajánlom ezt a könyvet; számomra ő volt mindig a szemlélődés példaképe. Első tanácsom azoknak, akik előre akarnak haladni a szemlélődés művészetében: mielőtt elindulnak ezen az úton, kérjék az ő pártfogását és közbenjárását. Neki jutott az a karizma, hogy esdekeljen a Szentlélek eljöveteléért az Egyházban: ez történt az angyali üdvözletkor és pünkösdkor, amikor együtt imádkozott az apostolokkal. Ha ő imádkozik velünk és érettünk, valóban nagyon szerencsések leszünk.
Az Egyház élő hagyománya – Tanulmány a hagyomány teológiai fogalmáról
„A huszadik századi katolikus teológusok a Sensus Fidei Fideliumról szóló tanítást a hagyományteológia, a megújult egyháztan és a világi hívek szerepéről szóló teológiai reflexió hármas összefüggésében elevenítették fel. Markáns hangsúlyt kapott, hogy az >>egyház>szervét>alanyává
