Ez a kötet Csögyam Trungpa életének utolsó tíz évében tartott beszédeire építve avatja be az olvasót a Sambhala-hagyomány rejtelmeibe. Trungpa megingathatatlanul hitt az emberi jóságban. Sodró lendülettel átadott tanításának középpontjában az áll, hogy egytől egyik kivételesek és erősek vagyunk, képesek arra, hogy segítsünk magunkon és másokon, és leküzdjük rohanó világunk súlyos problémáit: az elidegenedést, a félelmeket, a depressziót, az önbecsülés bénító hiányát. Szinte minden mondatával arra biztat, hogy öleljük át az életet, és valósítsuk meg létünknek azt a mély és tartalmas dimenzióját, amelyet a Nagy Keleti Nap jelképez. Rá kell lelnünk az ősi, minden mástól független pontra, az alapvető jóság szikrájára, amely bármelyik pillanatban, bármilyen élethelyzetben hozzáférhető. Egyesíti az eget és a földet, erőt, bátorságot és bölcsességet ad, és felébreszti bennünk a sambhalai harcos szellemiségét.

Ez a szívmelengető, humoros és bájos történet egy kismacska szemszögéből mutatja be a dalai láma, és tágabb értelemben a buddhizmus világát. Tanúi lehetünk, ahogy a kicsit hiú, kicsit lusta, de végtelenül jó szándékú macska felfedezi a láma környezetét, barátságokat köt, felfedezéseket tesz. Rendkívül szókimondóan és sok humorral értelmezi a történteket, és így közérthető módon magyarázza el a buddhizmus alapelveit, amit a mindennapokban is átélhetünk.

René Girard, korunk egyik meghatározó vallási gondolkodója, 1923. december 25-én született Avignonban. A Stanfordi és a Duke Egyetem összehasonlító irodalomelmélet professzora, a Francia Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez elsősorban a vágy mimetikus elmélete fűződik, amellyel Girard új antropológiát alapoz meg. Túllép a vágynak a közgondolkodásba bekerült, freudi elméletén, egyben új alapokra helyezi a bibliamagyarázatot is. A teológia, a filozófia és a szociológia határán A bűnbak című Girard-mű egy közismert és vitatott bibliai téma továbbgondolása. A „bűnbak” mechanizmusát mindenki ismeri: valamely egyént vagy kisebbségi csoportot azzal vádolnak, hogy tőlük ered mindaz a baj, amelyet az egész társadalomnak el kell szenvednie. René Girard szerint minden társadalom eredetét az erőszak jelenti. Szerinte az erőszak a mimézis, azaz az utánzás vágyából fakad: csak arra vágyunk, amire mások is vágynak. Minden társadalom számára tehát az alapkérdés az, hogy képes-e kanalizálni az utánzási vágyat és az azzal járó erőszakot. Girard a bűnbak elemzése kapcsán bontja ki a rasszizmus, az antiszemitizmus és mindenfajta diszkrimináció antropológiai jellegzetességeit.

A könyv témája nem tűnik aktuálisnak – állapítja meg a felszentelt pap és művészettörténész szerző, de napjainkban igen erős érdeklődés mutatkozik az első keresztény évezred iránt. A kötet ezért veszi nagyító alá a görögkatolikus vallás és liturgia fényében azokat a tanításokat, amelyeket a szentélyről – az épített szimbólumról – az Ószövetség és az Újszövetség vallott és vall. Az épített szentélyek alapelveit és az ikonosztázionokat a nagy és híres keleti keresztény bazilikák bemutatásán keresztül ismerhetjük meg: a szimbólumok indirekt módon fogalmazzák meg számunkra mindazt, ami direkt módon nem lehetséges.

Az egyik elgondolás szerint az ima olyan gyakorlat, amely beteljesülést és megelégedettséget hoz magával, és tökéletesen megengedett, hogy ezeket keressük az imában. A másik elmélet pedig azt mondja, hogy imádkozni nem annyira fejünkkel, mint inkább szívünkkel kell. És valóban: minél inkább eltávolodik az ima a fejtől és a gondolkodástól, annál nagyobb örömünket leljűk benne, és annál több hasznot merítünk belőle. … az ima lehet olyan egyszerű, mint a be- és kilélegzés.
Gyakran ajánlottam a gyakorlatokat csoportoknak. Imacsoportnak nevezem ezeket, vagy még pontosabban: szemlélődés-csoportnak. Ellentétben a közhittel: létezik csoport-szemlélődés. Sőt, bizonyos körülmények között a szemlélődést gyümölcsözőbben lehet gyakorolni csoportban, mint egyedül. A Szent Szűznek ajánlom ezt a könyvet; számomra ő volt mindig a szemlélődés példaképe. Első tanácsom azoknak, akik előre akarnak haladni a szemlélődés művészetében: mielőtt elindulnak ezen az úton, kérjék az ő pártfogását és közbenjárását. Neki jutott az a karizma, hogy esdekeljen a Szentlélek eljöveteléért az Egyházban: ez történt az angyali üdvözletkor és pünkösdkor, amikor együtt imádkozott az apostolokkal. Ha ő imádkozik velünk és érettünk, valóban nagyon szerencsések leszünk.