Blog Archives
HAGAKURE – A SZAMURÁJOK KÓDEXE – HELIKON ZSEBKÖNYVEK
A Hagakure (jelentése: „Levelek alatt”) a Szamuráj Útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, amelyet a később zen szerzetessé vált szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le lelkes tanítványának. A második világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műnek jelentős szerepe volt abban, hogy felbátorítsa a japán fiatalságot, akik a háború utolsó, elkeseredett szakaszában ezzel a klasszikussá vált idézettel vállalták az önkéntes halált: „Rájöttem, hogy a Busido a halálban gyökerezik.” A beható tanulmányozás azonban megmutatja, hogy a Hagakure nem más, mint Cunetomo szenvedélyes gyűjtésének eredménye, amelyet békeidőben állított össze a Szamuráj Útjáról. Ez pedig az „úgy halj meg, mint egy igazi szamuráj” alapgondolatán, azaz a bátor, igazságos és erényes harcos ideálján nyugszik.Kárpáti Gábor Csaba fordítása
Beszélgetés a Mesterrel – Imák és elmélkedések az ifjúság számára
A 12-18 évesek számára írt katolikus imakönyv közvetlen hangon szól a fiatalokhoz, akik meg akarják találni a maguk hangját, útját – Istenhez és egymáshoz. A kötetben megtalálható a szentmise szövege, újszerű elmélkedések a Rózsafüzérről, a keresztútról és számos, a fiatalokat érintő problémáról. A témaköröket neves emberek gondolatai teszik érthetőbbé. A kötet Fernand Lelotte belga jezsuita atya Rabboni c. könyve nyomán készült.
MEGHÖKKENTŐ ÉRTELEM A valóság értelmezéséről, tudományról és hitről
Alister McGrath tizenhárom rövid, közérthetően megfogalmazott fejezetben beszél a természettudományok és a keresztyén hit sokrétű kapcsolatáról. A könyv lehetővé teszi a témához kapcsolódó legfontosabb viták lényegének megismerését, különösen is koncentrálva az „új ateizmus” leegyszerűsítő és sokakat elbizonytalanító, vallásellenes állításaira. A szerző célja, hogy az olvasó felismerje: a természettudományok és a keresztyén hit nem ellentétben állnak egymással, hanem együtt segítik az ember alapvető törekvését a világ átfogó, a tudományok által leírható kategóriákat meghaladó, életet gazdagító megismerésére.
Tízparancsolat
Ha kivennénk a tízparancsolatot és az általa sugallt törvényeket a mindennapi életből, az olyan tragédiát okozna, mintha a nagyvárosokban egyszerre kikapcsolnák a közlekedési lámpákat, és eltávolítanák a jelzőtáblákat – fogalmaz a szerző előszavában. Bár a tízparancsolat értelmezése koronként változhat és időről időre a hangsúlyok is máshova kerülhetnek, tömör igazságai nem avulnak el. Sőt, mintha egyre nélkülözhetetlenebbé válnának az emberi együttélés problémáinak és az erkölcsi élet kérdéseinek megoldásában
Emelkedő zuhanás – Az emberélet két felének lelkisége
Ebben a könyvében Richard Rohr az emberi élet egyik legmélyebb misztériumába avatja be az olvasót: éppen életünk első felének szinte szükségszerűen lejátszódó bukásai és csalódásai válhatnak az alapjává annak a bölcsességen alapuló, mély életörömnek, amelyet az élet második fele tartogat számunkra. Fiatal korunkban és életünk delén természetes és helyénvaló módon belefeledkezünk önazonosságunk megalapozásába – előrelépni, elérni, megvalósítani vágyunk. Idősebb korunkban azonban el kell indulnunk egy további utazásra, amely kivezet a megszokott keretekből, és új kihívásokat jelent, de egyben tágabb horizontokat is nyit. Ennek az „emelkedő zuhanásnak” az üzenete a kereszténység és a többi világvallás fontos eleme, de sok-sok mítoszban, irodalmi műben és számos nagy filozófus munkáiban is megjelenik. Korunk embere mégis hajlamos elutasítani vagy figyelmen kívül hagyni, ami az időskor megkeseredettségéhez vezethet. Hogy ezt elkerüljük, érdemes elolvasnunk és megszívlelnünk Rohr atya üzenetét.
NEMek között – Társadalmi nemek sokszínű vallási megközelítésben
Az elmúlt évtizedekben egyértelmű változás ment végbe a nemek szerepértelmezésében. A politikai-társadalmi síkon zajló fejlődés az egyes országokban különböző tempóban és különböző formákban ment végbe. A klasszikus szerepminták meginogtak, csakúgy, mint a nemi irányultság klasszikus felfogása. A társadalom részeként pedig a teológiát és az egyházakat is érintette és kihívás elé állított a a fenti fejlődés. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus MA-képzésén a teológiai felsőoktatásban elsőként került a curriculumba Társadalmi nemek a teológia kontextusában címen egy olyan tanegység, amelynek keretében egyre hangsúlyosabban merült és merül fel a fenti társadalmi folyamatban a teológiai párbeszédre és állásfoglalásra irányuló kérdésfeltevés.A fenti előzmények alapozták meg tanulmánykötetünk összeállítását, azaz az első olyan magyar nyelven megjelenő válogatást, amely csokorba gyűjti az elmúlt évtizedek feminista és genderelméleti kutatásainak lecsapódását a teológia területén. A szerkesztés során törekedtünk a vallási, felekezeti és regionális sokszínűség bemutatására is, nyílt felhívásként egy olyan párbeszédre, amelyben együtt kelünk útra a mai társadalomban, hogy szembenézzünk aggodalmainkkal, sőt félelmeinkkel – amelyek jól érzékelhetőek a megváltozott szerepfelfogások kérdéseinek tükrében -, és hogy teret engedjünk a szembenézés és az új utak megtalálása felett megszülető örömnek.
Vallástudományi magasles
Üdvözlet az Olvasónak, akit a jelen kötet a vallástudomány magaslesére próbál elvezetni. A klasszikus szerzőkkel való foglalkozás olyan vidékre kalauzol bennünket, melyről valóban érdemes szertetekinteni, megpillantani távoli hegy-óriások csúcsait, egymáshoz mérni alakzatokat, és egy rövid időre megpihenni, elgondolkodni a valódiságokon. A kötet tematikája szerint tehát klasszikusokat tárgyal, s ha ezt nem is teszi minden egyes tanulmányában, klasszikus akar maradni abban az értelemben, hogy egy módszert követ, mely a jelenségek lényegéhez méri magát. Ezt a módszert fenomenológiának hívják. Fölvállal tehát egy álláspontot, melynek szemszögéből tárgyalja egyrészt az örök vallástudományi problémákat, másrészt mindazokat a manapság kurrens társadalmi-kulturális témákat, amelyeknek köze van a világ vallási értelmezéséhez.Könyvem gyűjteményes tanulmánykötet, ezen a műfaji megkötöttségen viszont az által próbál túllépni, hogy ragaszkodva és támaszkodva a tanulmányokban felfedezhető közös módszer szigorúságához, olyan területekre is vissza-visszamerészkedik, amelyek egykor igen, manapság azonban nem tartoznak a bevett vallástudományi témák közé. Meggyőződésem viszont, hogy csak akkor leszünk képesek a vallástudomány magasságait és mélységeit megpillantani, ha azt a rokon tudományok csúcsairól, azokat elismerve tesszük. Magyarán, bármely társtudomány segíthet a vallástudomány önmegértésében, amennyiben azt a legmagasabb színvonalon űzik.