Blog Archives
Vesztett illúziók
„Az 1956-os munkák szerzői között kevesen vannak, akiknek megadatott, hogy előbb szemtanúi és részesei lehessenek a magyar forradalomnak, majd a világpolitikai washingtoni magaslatából visszanézve alkossanak véleményt ugyanerről. Ez magyarázza a könyv széles perspektíváját, eleven olvasmányosságát, s talán sokakat vitára ingerlő konklúzióit is.”Litván György
Luther nyomában – A reformáció útján Németországban – Útikönyv térképmelléklettel
Útikalauz és térkép Luther életének legfontosabb helyszíneivelA Luther nyomában című ismeretterjesztő kiadvány a Reformáció 500 emlékév idején és a későbbiekben Németországba utazók számára készült útikalauz és térkép.Célja Luther Márton életútja legfontosabb állomásainak bemutatása 1517-es színre lépésétől haláláig. A helyszíneket rövid, pontos leírások és látványos fényképek segítségével bemutató útikalauz és a kétoldalas részletes térkép használatával a Luther életútját a valóságban vagy virtuálisan követni szándékozó olvasó a reformációval kapcsolatos minden alapvető információról tudomást szerezhet. Luther döntően Szász-Anhalt, Szászország és Türingia tartományokban töltötte élete legnagyobb részét; e három térség jelentősebb helységeit és látnivalóit kiemelten ábrázolja a B/2-es formátumú térkép, és részletesen bemutatja az útikalauz. A két kiadvány praktikusan kiegészíti egymást, de mindkettő önmagában is remekül használható.
Kontextus és fenomén – Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában
„A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség” – olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon „a végső és legfőbb kérdésekre”. Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.Husserl az igazság problémáját három szinten is vizsgálta: a hétköznapi, a tudományos elméletalkotást megelőző életben, a tudományos és végül a filozófiai kutatás területén. Az igazság mindhárom szintje összefügg, és kölcsönösen értelmezi egymást. A szélesebb szakmai köztudatban Husserl igazságfelfogásával kapcsolatban leginkább a végső megalapozás, a megingathatatlan, „apodiktikus” bizonyosságra való törekvés gondolata él. A jelen könyv egyik kulcstézise az, hogy érdemes közelebbről is megvizsgálni, amit Husserl konkrétan az igazság fogalmával összefüggésben mond, hogy ezt a sematikus képet némileg árnyaljuk.A közelebbi elemzés azt mutatja, hogy Husserl szerint az igazságot mindhárom szinten egymásba fonódó evidenciák hálózataként kell felfogni; mindegyik szinten egymást átszövő, egymásba ágyazódó kontextusok rendszeréről van szó. Minden belátás árnyalja és szélesebb megvilágításba helyezi az összes többit. Ez azonban nem vezet nála parttalan relativizmushoz. A régebbi belátások bizonyos mozzanatai mindig megőrződnek, csak mindig többet jelentenek, mint korábban. Ez vonatkozik a filozófiai és a metafizikai belátások igazságára is; és ez vonatkozik végül magukra, Husserl belátásaira is.MAROSÁN BENCE PÉTER (1978) a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó tanára. Tanulmányait az ELTE-n, illetve ösztöndíjjal Dublinban (University College Dublin), Wuppertalban (Bergische Universität Wuppertal) és Párizsban (Université Paris 1, Panthéon-Sorbonne) végezte. Fő kutatási területe Husserl és a fenomenológiai mozgalom, a témában írott cikkei magyar, angol és német nyelven jelennek meg.