Blog Archives

Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1716-1718

Sztálin, a zsarnok élete

Szókimondó

A politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után

Regélő váraink

Szép Erdélyünk I.

Virágkor és hanyatlás 1440-1711

Id. Lóczy Lajos emlékezete születésének 150. évforulóján

Aranyhíd

A megbabonázott puding

A skolasztikus teológia története

A könyv címe szorosan értendõ: az olvasó nem a skolasztikus teológia tantételeirõl, hanem a teológia skolasztikus típusának kialakulásáról,
önértelmezésérõl, változatairól és átalakulásairól kap történelmi tájékoztatást, Szent Ágostontól egészen a kora újkori kartezianizmusig. A skolasztikus mûfajok áttekintése után a szerzõ a tudomány- és oktatástörténeti összefüggésekre is kitérve ad képet tizenhárom század szerzõinek teológiai tudományelméletérõl. A skolasztikus teológia, a fi lozófi a és a természettudományok oly sok feszültséggel terhelt viszonyának történetét a források bõséges idézésével és részletes szakirodalmi tájékoztatással bemutató
könyv alapvetõ támpontokat nyújt az európai tudományok történetének megismeréséhez. Ulrich G. Leinsle a fi lozófi ai-teológiai propedeutika professzora a Regensburgi Egyetemen.

A tanúvallomás folytatódik – kommentár János leveleihez

Jelen kommentár abból indul ki, hogy mind János evangéliuma, mind az első levél szerzője „Tanúnak” nevezi magát, a második és harmadik levél küldője viszont a Presbiter. Tehát a három levélnek két írója van, ezek közül az első az Evangélium szerzőjével azonos. Kiről tanúskodnak ezek a levelek? Istenről, aki „lélek, világosság és szeretet” (Jn 4,24; 1Jn 1,5; 4,8).
Jézusról, aki a Krisztus, aki a jánosi paradoxia szerint: valóságos ember és valóságos Isten, ahogy a Szentlélek szavaként őt meghatározza (1Jn 4,2). Az Evangélium tanúságtétele tehát a levelekben folytatódik. A kötet szerzője, Bolyki János a teológia és az MTA nyelv- és irodalomtudományi doktora, a KRE-HTK emeritus professzora.